A tapasztalatainkból tanulunk a legtöbbet. Amikor rendszeresen különféle akadállyal találjuk szembe magunkat, az agyunk hajlamos ezeket egy idő után állandósult korlátként érzékelni, még akkor is, ha már nem léteznek. (...) Ha egy méhet elég hosszú ideig tartunk egy befőttesüvegbe zárva, rövid idő után meg sem próbál kijutni, még akkor sem, ha az üveg fedelét már eltávolítottuk.

Kapcsolódó idézetek

1. Megtanultam már, hogy a sikert és a kudarcot egy egészen vékony kis fal választja el. És megtanultam azt is, hogy a legnagyobb akadályokat mindig mi magunk állítjuk, ügyelve, hogy senki se juthasson el a szívünkig.
2. A legtöbb emlős úgy bújik elő az anyaméhből, mint az égetett agyagszobrok a kemencéből. Ha megpróbáljuk átformálni őket, megkarcolódnak, sőt el is törnek. Az ember viszont úgy jön elő a méhből, mint az olvadt üveg. Egész meglepő mértékig lehet nyújtani és formálni. Yuval Noah Harari
3. Amikor a szívem vezet, és a lufiba kapaszkodom, érzem, ahogy felülemelkedem a problémáimon, és az addigi küzdelmeim hirtelen megszûnnek. Azt értem ezalatt, hogy amikor ragaszkodunk egy olyan korlátunkhoz, ami ismerős és "biztonságos", akkor tudatosságunk szintje nem emelkedik, hanem marad azon a szinten, amin mindig is mûködött. Amikor elengedjük a korábbi gátló hiedelmeinket, talán azzal, hogy megteszünk egy lépést, ami félelmetesnek tûnt korábban, valójában egy teljesen új dimenzióba lépünk be, ahol felülemelkedünk a régi küzdelmeinken, és teljesen új lehetőségeket teremtünk magunknak. Ha többé nem hisszük el az elménk hazugságait arról, hogy mire vagyunk képesek és mire nem, mi az, ami lehetséges és mi az, ami nem, akkor megszabadulhatunk a régi hiedelmeinktől és lehetőséget adunk arra, hogy a lufink magától emelkedjen el a talajtól, amin két lábbal állunk. Kyle Cease
4. Falak... mindenütt beléjük ütközünk, behatárolnak bennünket. Megpróbálhatjuk elkerülni őket, vagy áttörni rajtuk, vagy hagyhatjuk, hogy körénk záruljanak. Időnként azonban, ha mázlink van, valaki kinyit egy ajtót, és akkor rajtunk múlik, hogy lesz-e bátorságunk átmenni rajta.
5. Amit nem ismerünk, amit újnak látunk, a nehézség álarcát ölti magára. Mivel valószínûleg képtelenek vagyunk arra, hogy megoldjuk, évekig ugyanazt minősítjük "nehéznek", ami pedig már régóta nem ismeretlen vagy új, csupán ismétlődő és félelmetes. A félelem és a rettegés, amit valami új előtt érzünk, nem segít, hogy felülkerekedjünk a nehézségen. Éppen ellenkezőleg, a nehézségeket akkor fogjuk legyőzni, ha a félelemnek egy szikrája sem marad bennünk.
6. Nem mindent tanulunk meg azért, hogy később pontosan felidézzük; a cél sokszor az, hogy a gátak és korlátok, melyek bizonyos dolgok megtanulása és elfelejtése során a gondolkodásunkban keletkeznek, segítsenek az új ismeretek közötti eligazodásban. Csányi Vilmos
7. Próbálkozni kell ahhoz, hogy kitapasztalhassuk, mi válik be nekünk a legjobban, és ebbe a hibázás is beletartozik. Azután pedig, ha rendszeres gyakorlással frissen tartjuk a tudásunkat, azt vesszük észre, hogy egyre jobban és jobban kezeljük a dolgokat, bármit sodorjon is elénk az élet. Caroline Webb
8. A győzelmekből keveset tanulhatunk. Amikor viszont rosszul sülnek el a dolgok, amikor nehéz helyzetekbe kerülünk, és nehezen jutunk ki belőlük, amikor százszor próbálunk felállni, és százszor esünk vissza, és csak a százegyedik alkalommal találjuk meg a megoldást, akkor sok jó dolgot nyerünk, érettebbé válunk, és jobban megismerjük önmagunkat. Kilian Jornet
9. Ha azt kérdezi, hogy van-e olyan szöglete az agyunknak, amit sohasem használunk, a kérdésre nem a válasz. Ha arra kíváncsi, hogy van-e olyan idegsejtünk, ami sohasem mûködik, erre szintén nemmel kell felelni. Ha az érdekli, hogy az agy tárolókapacitását teljes mértékben kihasználjuk-e, akkor megint csak nem a válasz. Freund Tamás
10. Érzékeink későn tanulják meg, s teljesen sosem tanulják meg, hogy megismerésünk finom, hû, elővigyázatos szervei legyenek. Szemünknek jobban esik, adott alkalomra egy már gyakran létrehozott képet újra létrehozni, mint azt rögzíteni, ami a benyomásban eltérő és új: ez utóbbi több erőt igényel. Friedrich Nietzsche