A tiszta embernek van valamiféle szerzett szépsége, valami maszk nélküli belső ragyogás, ami mindent vagy kigyújt, vagy tökéletesen megmagyarázhatatlanná tesz körülötte. Harti bája nem a születéséből fakadt, vonásait a tragédiák tették éretté. Ahogy sötét szemeibe a fekete tussal a ragyogást belefestettem, megértettem, hogy a múlt ellenére gyermeki tisztaságát örökre megőrizte.

Kapcsolódó idézetek

1. Mosolyogva gyönyörködött a lány arcában. Milyen meghatóan ártatlan ez az arc! Ha ránéz, mindig úgy érzi, őbelé is átárad a tisztasága, megtisztítja minden szennytől, s valami földöntúli ragyogást áraszt köréje, amely oly hûvös, lágy és bársonyos, mint a csillagok fénye. Jack London
2. A külső szépség a belső szépség megnyilvánulása. Az emberek szeméből áradó fényen keresztül válik láthatóvá. Paulo Coelho
3. A számomra szép emberi arcban mindig jelen van a legfontosabb: a morális szép is. Minden ember arcán és minden emberben keresem az átélt, intenzív élmények nyomát. A gyönyör, a bánat megrendít, meglágyít, sőt megszépít. Az ember, ha teljes intenzitással átélte, megszenvedte anyja halálát, mássá válik: a fájdalom életre szóló gazdagsága által mélyebben megérti a másik embert is. Károlyi Amy
4. A szépség annyin múlik, hogy mennyire van valaki kibékülve önmagával, és ez mindig kiolvasható az ember szeméből. Ennek semmi, de semmi köze a testhez. Sophia Loren
5. Egy lányban mindig van valami tisztaság, a gyerekkor tisztasága. Jeffrey Eugenides
6. Valódi szépség nincs katasztrófák és összeomlások nélkül. Az nem épül fel csak úgy a semmiből. Az igazi szépséggel nem lehet születni. Az valami olyan, amiért minden áldott nap küzdeni kell és mélyen hinni. Oravecz Nóra
7. A szépség belülről fakad, az optimizmusból és az életbe vetett hitből.
8. Egész életemben ismertem a fájdalmat, de ez most számomra is újdonság. Nem rossz vagy csúnya dologból született. Ezt a fájdalmat a szépség kovácsolta (...). Ezt a fájdalmat magamhoz ölelem. Két kézzel kapaszkodom bele, olyan erősen, ahogy csak bírok, mert sosem akarom elfelejteni a szerelmet, amit iránta érzek. Ez a szerelem számomra örökké ilyen marad: A fájdalom szépsége.
9. Akiben ott a szépség, ott is marad: nem a ráncok, nem a megereszkedett bőr szedi szét, bontja meg a látványt, hanem az, ami belülről sugárzik. Karafiáth Orsolya
10. A lelki szépség oly varázsfényt kölcsönöz az ember egész valójának, hogy az egyszerû megjelenésével meghódítja a szíveket, és barátokat szerez anélkül, hogy tudná. Lev Tolsztoj