Ugrás a tartalomra
A többség (...) nagyrészt a lakosság legostobább, legbabonásabb, leggyávább, függő, szolgalelkû és korrupt részeiből áll, olyanokból, akiket lenyûgözött a hatalom, az intelligencia, a gazdagság és az arrogancia, olyanokból, akiket félrevezettek a kísértések, akiket a kormányt valóban alkotó kevesek csábítása korrumpált. (...) Vajon mit bizonyítanak? Semmit, csak azoknak a kormányoknak a zsarnokságát és korrupcióját, amelyek a nép ekkora részét a tudatlanság, a szolgaság, a lealacsonyodás és a korrupció mai állapotába süllyesztették, egy olyan tudatlanságba, szolgaságba, lealacsonyodásba és korrupcióba, amelyet a legjobban az az egyszerû tény illusztrál, hogy az emberek azt a kormányt tartják fenn, amelyik ennyire elnyomja, lealacsonyítja és korrumpálja őket.
Kapcsolódó idézetek
-
A többség mint olyan, nem az igazság garanciája. Ugyanolyan természetû emberekből áll, mint a kisebbség, és legalább annyira, ha nem jobban hajlamosak, mert merészebbek, a kapzsiságra, a zsarnokságra és az elvtelenségre, ha hatalmat bíznak rájuk. Nincs tehát semmi ok arra, hogy az ember miért tartsa fenn vagy vesse alá magát inkább a többség, mint a kisebbség uralmának.
Lysander Spooner
-
Minden bajunk, minden bánatunk oka csak a demokrácia, bizony, a demokrácia, drágám, a többség uralma! Mert, jól figyelj, ha a hatalom egy embernek a kezében van, ez tudja magáról, hogy egy ember, és hogy sok embert kell kielégítenie; de amikor sokak kormányoznak, csak arra gondolnak, hogy önmagukat elégítsék ki, s így keletkezik a leggyûlöletesebb s legostobább kényuralom: a szabadság álruhájába bújtatott zsarnokság.
Luigi Pirandello
-
A hatalmon lévők magatartása a korábbi viselkedésüknél gorombábbá válik, és általában kezdenek minden helyzetet és embert eszközként felhasználni a saját szükségleteik kielégítésére. Elvakítja őket a hatalom, és így nem veszik észre, hogy kibírhatatlanul viselkednek.
-
Mi indokolja a kormányzat létezését? Miért mondanak le szabadságukról és alkotókészségükről az emberek, és ruházzák át néhány kiváltságosra? Miért teszik képessé őket arra, hogy kényükre-kedvükre használják a közösség erejét? Tán oly különleges tehetséggel vannak megáldva, hogy elég megcsillantani tudásukat, és máris mindenki elhiszi, hogy hivatva vannak emberek ezreinek nevében fellépni és képviselni érdekeiket, mindenkiét, az érintetteknél is hatékonyabban? Egy kis okoskodástól már oly tévedhetetlenek és feddhetetlenek, hogy a közösség tudásukra és jó szándékukra bízhatja sorsát? S még ha létezne is határtalan jóság és határtalan tudás, s feltételeznénk azt - amire még nem volt példa a történelemben - , hogy a kormányzati hatalmat mindannyiunk közül a legrátermettebbek és a legderekabbak birtokolják, vajon kormányzati hivataluk elősegítené-e magasztos képességeik kibontakoztatását?
Errico Malatesta
-
Az emberek meghajolnak a lángész hatalma előtt, gyûlölik, iparkodnak megrágalmazni, mert osztozkodás nélkül harácsol, de ha kitart, meghajolnak előtte. Szóval térden állva imádják, ha nem ránthatták sárba. A korrupció burjánzik, a lángész gyéren virul. Így hát a korrupció a túlsúlyban levő középszerûség fegyvere, amely mindenütt elevenbe vág.
Honoré de Balzac
-
A zsarnokság (...) benne rejlik minden államban. Az állam túlságosan erősre nőtt napjainkban ahhoz, hogy biztonságos legyen. Nincsenek többé polgárok a világon; csak alattvalók vannak. Látástól vakulásig dolgoznak az uralkodóiknak; kötelesek meghalni az uralkodóiknak, ha azt követelik. A halálig tartó munkájukból ők maguk egyre kevesebbet és kevesebbet kapnak. Valamelyik fényes holnapon, egy vagy két világkorszak elteltével véget fog érni a türelmük.
Henry Louis Mencken
-
Vess egy pillantást az emberiségre. A legtöbben bármit elhisznek, amit el akarnak hinni. Féknyom nélkül beveszik! Összekényszerült házaspárok boldognak, tehetségtelenek géniusznak, gyengén kifütyültek sikeresnek, molettek soványnak, hazugok erkölcsösnek hiszik magukat. Némelyek mindezt egyszerre. Csak nézz körül!
Vavyan Fable
-
Mai társadalmunk egyik legtragikusabb, legrombolóbb rákfenéje a korrupció és az azt egyre gyakrabban arrogáns "félrenéző" cinizmusával legitimáló hivatalosság. (...) Lehet távolról utálkozni, de még jobb lenne, és ez a személyes dolgunk, és utódaink iránti felelősségünk, hogy ezek ellen is minden lehetséges módon, íratlan etikai és írott jogi szabályzással fellépjünk.
Falus András
-
Demokrácia. Ahol boldog-boldogtalan szavazhat arról, ki irányítson, pedig a legtöbbek döntésében nincs helye az észérveknek. Nem is lehet, hiszen nem is látják át a folyamatokat. Aztán az emberek mindig rájönnek, hogy nem egy új messiás került hatalomra, hanem csak egy hozzájuk hasonló ember, aki, ha kell, hazudik, ha kell, manipulál, lop, csal, piszkos üzelmekbe keveredik. És gyakorta a legrosszabb embertípus áll politikusnak, illetve a legrosszabb embertípusból válik sikeres politikus.
Brandon Hackett
-
A világ majdnem kizárólag két (...) fajta emberből áll (...); először olyanokból, kik okosabbaknak tartják magukat, mint amilyenek, s azért elhamarkodva ítélnek, s nem bírnak elég türelemmel, hogy rendszeresen gondolkodhassanak; ezek, ha egyszer eszükbe jutna kételkedéssel illetni az elfogadott alapelveket, s letérni a közönséges útról, sohasem maradhatnának azon az ösvényen, melyen egyenesebben juthatunk előre, s egész életükön át eltévedve bolyonganának; azután olyanokból, kikben elég ész és szerénység van, hogy átlássák, hogy ők kevésbé képesek az igazságnak a tévedéstől való megkülönböztetésére, mint mások, kiktől tanulhatnak; ezeknek azután be is kell érniök avval, hogy inkább e mások véleményeit követik, mintsem hogy maguk jobbakat keressenek.
René Descartes