Ugrás a tartalomra
Mi indokolja a kormányzat létezését? Miért mondanak le szabadságukról és alkotókészségükről az emberek, és ruházzák át néhány kiváltságosra? Miért teszik képessé őket arra, hogy kényükre-kedvükre használják a közösség erejét? Tán oly különleges tehetséggel vannak megáldva, hogy elég megcsillantani tudásukat, és máris mindenki elhiszi, hogy hivatva vannak emberek ezreinek nevében fellépni és képviselni érdekeiket, mindenkiét, az érintetteknél is hatékonyabban? Egy kis okoskodástól már oly tévedhetetlenek és feddhetetlenek, hogy a közösség tudásukra és jó szándékukra bízhatja sorsát? S még ha létezne is határtalan jóság és határtalan tudás, s feltételeznénk azt - amire még nem volt példa a történelemben - , hogy a kormányzati hatalmat mindannyiunk közül a legrátermettebbek és a legderekabbak birtokolják, vajon kormányzati hivataluk elősegítené-e magasztos képességeik kibontakoztatását?
Kapcsolódó idézetek
-
A kormányok meggyőződésre épülnek. Nem szabadságra. Nem igazságosságra. Nem erőre. Azért léteznek, mert az emberek azt hiszik, hogy léteznek. Mert nem tesznek fel kérdéseket.
James S. A. Corey
-
Ha léteznék olyan ember, akinek transzcendentális bölcsessége annyira meghaladná az összes többiét, hogy egy nemzet irányításához szükség volna erre a bölcsességre, akkor lehetne valami értelmet tulajdonítani a monarchiának. De ha körülnézünk egy országban, és azt látjuk, hogy minden rész érti a maga dolgát, és amikor körülnézünk a világban, és azt látjuk, hogy az összes ember közül a királyok fajtájába szorult a legkevesebb képesség, értelmünk nem tehet egyebet, mint hogy megkérdezi: mire tartják ezeket az embereket?
Thomas Paine
-
A népnek megvan a hatalma - a hatalma, hogy gépeket teremtsen. A hatalma, hogy boldogságot teremtsen, hogy ezt az életet széppé és szabaddá tegyétek - csodálatos kalanddá varázsoljátok. Használjátok hát - a demokrácia nevében - ezt a hatalmat!
-
Ma egészen más történik... A közhatalom a tömegek egy-egy képviselőjének a kezében van. Ezek annyira hatalmasok, hogy minden oppozíciót széttörtek. Annyira és oly ellentmondás nélkül a közhatalom urai, hogy nehéz volna a történelemben a kormányzás még egy ily hallatlan példájára találni. És kétségtelen, hogy ez a kormányzat, ez a közhatalom egyik napról a másikra él... Nem tudja, hogy hová tart, mert hiszen valójában nem is tart sehová... az ily hatalom szerepe pusztán egy-egy óra nehézségeinek a lebírására szorítkozik; nem megold, hanem elodáz, felhasználva mindazokat az eszközöket, amelyek a rendelkezésére állanak, noha a következő óra mind nagyobb veszélyei éppen így halmozódnak fel. Ilyen mindig a közhatalom, valahányszor azt a tömegek közvetlenül gyakorolják. A tömeg élete tervtelen és a szelek martaléka... És ez az ember dönt korunkban.
José Ortega y Gasset
-
A kormányzat megszûnése nem jelenti és nem is jelentheti a társadalmi kapcsolatok felbomlását. Éppen ellenkezőleg, a közösen végzett munka, melyet ma egy szûk csoport kényszerít rá a többiekre és egymaga húz hasznot belőle, szabad és önkéntes együttmûködéssé válna az egész közösség szolgálatában, s mint ilyen, sokkal nagyobb tömegeket fogna át, egyszersmind sokkal hatékonyabban mûködve. A társas ösztön, a szolidaritás érzése elérné kiteljesedését; és minden ember arra törekedne, hogy ereje legjavát adja a közösségért, mert ezt nemcsak saját jól felfogott érdeke diktálná így, hanem legbensőbb érzései is. A szabad szövetkezésből, az emberek egyéni igényeinek és vonzalmainak megfelelő spontán csoportképződésből új társadalomszervezet alakulna ki. (...) A szabad emberek e testvéri társadalma, ez lenne az anarchia.
Errico Malatesta
-
Ha ránézünk a különféle hatalmi hierarchiákra, és azok intézményeire, mindenekelőtt az államra, azt látjuk, hogy azok egyáltalán nem azt a célt szolgálják, ami miatt elvileg léteznek. Az állam hatalmi rendje elvileg azért van, hogy védje az emberek jogait és biztosítsa köztük a békés együttélést. A valóságban azonban az államhatalom mindig egy szûk elit javát szolgálja a tömegek elnyomása és kizsákmányolása révén.
-
A jó hatalmat az különbözteti meg a rossztól, hogy a jó több levegőt ad a polgárainak, több teret, hogy kibontakoztassák képességeiket, beteljesítsék vágyaikat. A jó hatalom elég gyenge ahhoz, hogy hagyja a polgárait szabadon élni.
Ljudmila Ulickaja
-
A hatalom sajátossága az, hogy állandóan korlátozni próbál. Ez nem jó vagy rossz, egész egyszerûen ez a hatalom, az állam lényege. Ezért hozták létre.
Ljudmila Ulickaja
-
Az emberek védelmét az államra ruházták, egy olyan intézményre, amely emberekből áll, akik esendőek és elfogultak, így a minket hivatott rendszer néha kudarcot vall. Néha viszont még nagyobb rendszerek, a sors vagy a körülmények folytán kerülünk nehéz helyzetekbe, kemény döntéseket kell hoznunk, amiket más nem érthet meg. Néha épp mi nem értjük, hogy mások mit miért tettek, vagy miért nekünk kell megfizetni mások cselekedeteiért. Sokszor nem tudunk megbirkózni az élet zûrzavarával. Gyakran nem lehet felkészülni a sokkokra és csapásokra, de ha hátat fordítunk a dolgoknak, amikkel túl nehéz a szembenézés, az határozza meg az életünket, amit el akarunk kerülni.
-
Valahányszor tanúi vagyunk a politikusok túlkapásainak, a rendőri hatalommal való visszaélésnek, vagy akár a vagyonos elitek informális uralmának az életünk fölött, eszünkbe juthat, hogy jobb és élhetőbb lenne a társadalom, ha az nem a hatalmasok és alávetettek, urak és szolgák logikájára épülne.