Ugrás a tartalomra
A történelem megmutatta, mennyire felületes az ókorból eredő mondás, miszerint a népnek cirkuszra és kenyérre van szüksége. Nemegyszer meggyőződhettek már róla a különböző későbbi uralkodók, hogy ha a nép csak kenyeret kap, rögtön vajat és felvágottat is követel mellé, miközben a legizgalmasabb játékokat is bojkottálja.
Kapcsolódó idézetek
-
A modern kori cirkusz is ugyanazt a célt szolgálja, amit az ókori: arra kell, hogy kussoljunk. De vajon miért fogadjuk ezt el? Azért, mert az emberek jelentős része soha az életében nem látná be, hogy ő befolyásolható és átverhető. Felmutatják neked a hatalom és az ismertség illúzióját, elhitetik veled, hogy így jól érezheted magad. Te pedig gondolkodás nélkül elfogadod, és azt hiszed, hogy ez a menő. Hogy ezzel ki lehet tûnni a szürkeségből. Hogy így leszel valaki. Miközben csak egy felhasználható és eldobható senki leszel. Ha ilyen görcsösen vágysz a hatalomra és a győzelemre, az csak a vesztedet okozza, nem hoz győzelmet. Hiszen ez a vágyad mindig a racionális vagy érzelmi önbizalomhiányból fakad, ezért vagy nagyon könnyen manipulálható. Kevesen látják ezt át.
Csernus Imre
-
Ha egy ország nagyobb eredményeket ér el a sportban, mint az életszínvonal emelésében, ott a cirkusz fontosabb lett, mint a kenyér.
-
Az embernek élni kell valamiből, pénzt kell keresnie, hogy kenyeret, sört és sajtot tudjon venni magának. Az ember csak ember, emberi vágyai és szükségletei vannak.
Alice Hoffman
-
Ha megkérdeznők most néhány ezer embert, hogyan képzelik a megoldást, a maguk életének és az országok életének megoldását, mit felelne a tömeg? Valószínûleg hallgatna, óvatosan, százezer éves gyakorlattal. Az emberek, szívük mélyén, nem a "nagy megoldásokra" vágynak. Az emberek kenyérre vágynak, s egyre jobban hiszem, hogy a kenyéren túl is vágynak valamire, aminek feltétele az anyagi boldogulás, de ami nélkül az anyagi ellátottság önmagában kevés: az emberek tisztességre és megbecsülésre vágynak.
Márai Sándor
-
Az a nagy igazság (...), hogy ezen a világon minden lehetséges. Ha nem születésetek óta látjátok már, miáltal megszoktátok minden furcsaságát, csak akkor láthatnátok igazán, hogy micsoda bûvészmutatvány ez a világ, minő lázas álomkép s önkívület, melyet elképesztő rémek és szörnyetegek népesítenek be - vándorló karnevál és utazó cirkusz, melynek végcélja hosszú barangolás után a sárban valami mondhatatlan s felfoghatatlanul vészterhes végzet.
Cormac McCarthy
-
Szerintem az idő nagyon vékonyan szétkenődik az egész világon, mint a vaj a kenyéren, az utakon, meg a házakon, meg a játszótéreken, meg a boltokon, úgyhogy csak egy kis kenődés jut minden helyre az időből, aztán mindenkinek sietnie kell érte a következő darabhoz.
Emma Donoghue
-
Kis hazánkban napról-napra viccesebb az élet,
A történelem minősít országot és népet.
Pénz talán még akad, csak sütnivaló nincsen,
Aki tudott valamit, már elmenekült innen.
-
Már az is elég botrányos, amiről az emberek azt hiszik, hogy gondolniuk illik, hát még amit igazán gondolnak! Összedőlne az egész cirkusz!
George Bernard Shaw
-
A pénzéhes, önző emberek a legrégibb időktől fogva lenézték, gúnyolták azokat, akik nem csupán saját hasznukat keresték, hanem tekintettel voltak másokra is - csírájában akarván így elfojtani azt az életszemléletet, amely nem volt az övékkel azonos: nehogy elterjedjen és megerősödjön, mert az maga után vonná az önzés, az élvezetek hajszolásának az elítélését.
-
A történelem olyan, mint a zsíros kenyér hagymával (...). Semmi változatosság. Ugyanazt az ízt böfögjük vissza. Egész évben. Ugyanaz a forgatókönyv, egy téma sok variációval: zsarnokság és felkelés, háború és béke, gyarapodás és elszegényedés.