A történelemkönyvek azt írják, hogy a háborúkat királyok és hercegek és generálisok kezdik. Ne hidd el! Mi kezdjük, te meg én. Valahányszor elfordulunk, hallgatunk, kivonjuk magunkat, viselkedünk.

Kapcsolódó idézetek

1. A háború úgy kezdődik, hogy az emberek, mindenütt a világon, szobákban ülnek, napi gondjaikról, becsvágyaikról beszélnek, s aztán egyszerre kiejti valaki ezt a szót: "háború" - s akkor nem hallgatnak el, nem merednek maguk elé szótlan iszonyattal, hanem minden hangnemben, természetes hangsúlyozással felelik: "háború" - s arról beszélnek, lehetséges-e, s mikor, s milyen mértékben? Így kezdődik. Márai Sándor
2. Így kezdődnek a háborúk. Az egyik oldal elkezdi körülbástyázni magát, mire a másik félni kezd, és szintén védekezésbe fog. Míg már azt sem tudják, támadni akartak-e eredetileg, vagy védekezni. Aztán pedig kitör a lövöldözés. Fredrik Backman
3. Mindig a felső osztály indítja meg a háborút, de a munkásosztálynak kell megvívnia a csatákat. A felső osztály csak nyerhet, miközben nincs semmi veszítenivalója, míg a munkásosztály tagjai semmit sem nyerhetnek, de mindent elveszíthetnek, beleértve az életüket is. Belénk nevelték, hogy hazafias kötelességünk harcolni a háborúkban, és leöletni magunkat feljebbvalóink parancsára. Eugene Victor Debs
4. Ha ők támadnak, mi is támadunk. Minden egyes pillanatban, mikor egyre keményebben visszatámadunk, a fény áttöri a fellegeket, és a világ szemei rád szegeződnek a távolban. A háború a világ, és a világ a háború. De minden fegyver mögött egy ember áll. Mi vagyunk azok az emberek. Túlbuzgóak és naivak, dicsőek és egyben bûnösök, legendák, de egyben elfeledettek vagyunk. Battlefield c. videojáték
5. A hatalmat mindig az gyakorolja, aki a hadsereget irányítja, egy nemzet történetét nem a lócsiszárok és a névtelen szíjgyártók írják: aki lelkesen tapsol és megy előre, sokra viheti, mindenki más félreállíttatik.
6. Gondolj a háborúra! Minden országban van felelős. Egy férfinak vagy egy nőnek el kell döntenie, hogy katonákat küld harcolni. Fiatal embereket, akik szerettek, akikre szüksége van másoknak, férfiaknak és nőknek, akikre gyerekek várnak otthon. Akárki adja is ki a parancsokat, amik életeket kockáztatnak, mérlegeli a döntést. Számításba veszi, megéri-e néhány életet elveszíteni annak reményében, hogy sok másikat megmenthet ezáltal. Igen, szükségünk van ilyen emberekre, de képzeld el, mi volna, ha mindenki ilyen lenne.
7. Ha háborút hirdetünk, azzal ellenségeket teremtünk. Ha parancsokat és utasításokat osztunk, azzal ellenállást váltunk ki. Viszont ha tudatosan figyelünk a lelkünk rezdüléseire és a szavainkra, szelídebb módszerekkel is előidézhetünk változást.
8. A történelmet a háborúk határozzák meg, a háborút a harcoló emberek.
9. Nem hiszem, hogy a háború csak az uralkodók, a nagyfejûek és a kapitalisták bûne. Nem bizony. A kisember is hajlandó harcolni. Ha nem így volna, már régen fellázadtak volna ellene! Úgy látszik, az emberben benne él a pusztítás és öldöklés ösztöne, a gyilkolás és tombolás vágya. Anne Frank
10. Háborús történeteket világszerte olvasnak olyan olvasók, akiknek nemzete a háborúban az ellenség oldalán állt. A történelem elválasztott minket, de az olvasás révén együtt lehetünk a történetben, a tanulásban, az emlékezésben. Ruta Sepetys