A tudatlanság gyûlöletet szül. A félelem az apja, és az elszigetelődés az anyja. Mikor nem értünk valamit, félni kezdünk tőle, és távol tartjuk magunkat tőle. A félelem pedig csak nő bennünk, és néha gyûlöletbe csap át.

Kapcsolódó idézetek

1. A gyûlölet a félelemből alakul ki, a félelem pedig abból, ha nem értünk valamit.
2. A félelem tétlenséget szül, a tétlenség tapasztalatlanságot, a tapasztalatlanság tudatlanságot, és a tudatlanság félelmet. John C. Maxwell
3. A félelem a sötét oldal kapuja. A félelem dühöt szül, a düh gyûlöletet, a gyûlölet kínt, és szenvedést.
4. Az ember mindentől fél, amit nem ért. Amitől pedig fél, azt gyûlöli. Jo Nesbo
5. A félelem lenézést és gyûlöletet szül. Deborah Harkness
6. Egy olyan ember, aki tele van félelemmel, csak gyûlölni tud - a gyûlölet a félelem természetes következménye. Aki tele van félelemmel, tele van haraggal is; aki tele van félelemmel, az inkább az élet ellen van, mint mellette. Számára a halál tûnik az egyetlen megnyugvásnak. A félelemmel teli ember önpusztító, életellenes. Számára az élet veszélyesnek tûnik, mert ahhoz, hogy élj, szeretned kell. Osho
7. A férfi, aki nem fedezte fel saját nőiességét és nem barátkozott meg azzal, a tudatalattijában rejtőző nőt gyûlöli, de kifelé vetíti azt, mint a gyengeség megvetését és a nők elleni dühöt. A homoszexuálisok gyûlölködése és félelme szintén a kiforratlan és nem kiteljesedett nemiségből fakad. Ennek a gyûlöletnek a lényege a férfi teste és a lelke közötti kapcsolat hiánya. Richard Rohr
8. A félelem rendszerint a tudatlanságból fakad. Patrick James Rothfuss
9. Van a gyûlöletnek olyan fajtája, amelyik apáról fiúra öröklődik. A három-négy éves gyerekek vagy a kilenc- meg a tízévesek értik, hogy miről beszélgetnek a szüleik, még ha a felnőttek nem is gondolják. Elkapnak egy utálkozó gesztust, egy ellenszenvről tanúskodó pillantást, s mint a kutyák, észreveszik, ha a szüleik szaga akár csak egy nagyon kicsit is megváltozik, ha hirtelen felgyorsul a légzésük egy bizonyos dolog bekövetkeztével vagy egy konkrét találkozás hatására, vagy mert valaki feltûnik a színen. S a gyûlölet beépül a lényükbe. A sajátjukká válik, osztoznak benne. Szeretetből, hûségből, azért, mert ők is a klánhoz tartoznak. Irene Solá
10. Amik vagyunk, amit tudunk, ami a mienk, azt szegényesnek, szürkének, elégtelennek és unalmasnak érezzük; amik nem vagyunk, amit nem tudunk, ami nem a miénk, éppen az után epekedünk irigy vággyal, amely szeretetté válik attól való félelmében, hogy gyûlöletbe csaphat át. Thomas Mann