A tudományok olyanok, mint a folyó. Bizonytalan és homályos kezdetek után megvannak a maguk lassú és széles szakaszai, zúgói és zuhatagai; beköszöntenek áradások és olykor aszályos idők is. Sodrást, lendületet gyûjtenek sok-sok kutató munkájából; táplálják, erősítik őket máshonnan érkező gondolatok patakjai; s a szüntelenül fejlődő elméletek és felfedezett összefüggések jóvoltából válnak egyre szélesebbekké és mélyebbekké.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudomány olyan, mint a folyam, amely nemzeti határokkal körülzárt országban ered, de átömlik a határokon, idegen folyók ömlenek belé, más folyamokkal egyesül s végül a tengerbe szakad: az emberi szellem közös medencéjébe, amelyen mindenki, aki ért a navigációhoz s akinek van mit szállítania, szabadon hajózhat. Zsolt Béla
2. Az emberek olyanok, mint a folyók: a víz mindegyikben egyforma és mindenütt ugyanaz, de minden folyó néhol keskeny, néhol széles, néhol tiszta, néhol hideg, néhol zavaros, néhol meleg. Ilyenek az emberek is.
3. A tudomány a fogalmakat, amelyekkel dolgozik, nem készen találja; először mesterségesen meg kell alkotnia, és csak fokozatosan tökéletesítheti azokat. Az életből merít, azután ismét visszahat az életre. Max Planck
4. Az élet olyan, mint valami folyó: rohanó, lüktető víz, emelkedik és alázuhan és keskeny szorosokon, örvényeken, szirteken keresztül keresi az útját a távoli tenger felé. Minden ember szereplője a történetnek. Az egyik élet találkozik a másik élettel, aztán tovább folyik. Alig egy-egy pillanatra találkoznak - és a folyó folytatja végtelen útját a távoli tenger felé.
5. A természettudományok és a társadalomtudományok úgy fejlődnek, hogy a régi elméleteket újakkal helyettesítik, és ezek a régiek romjaira épülnek fel. A matematika tudományának, éppen ellenkezőleg, megvan az a kiváltsága, hogy oly módon gyarapodjon, hogy az új téziseket megtartják a régiek mellett.
6. A tudomány hatalom; oly hatalom, mely egy részről kutatásai s találmányai által a lelketlen természet felett vív ki mind több s több győzelmet s azt mintegy adózójává teszi, más részről fényt árasztó szövetnékénél fogva, a szellemi s erkölcsi világban szintúgy szétoszlatván lassanként a tudatlanság s előítéletek ködeit, midőn az értelmet fejti, a szívet nemesíti. Sina Simon
7. A tudomány általában nem szép szabályos módon, lineárisan fejlődik, a felfedezések sokszor nem úgy követik egymást, hogy azonnal minden a helyére kerül. John Gribbin
8. Egy klasszikus hasonlat szerint a tudomány olyan, mint egy világos gömb, amely sötét térben lebeg. A gömb belsejében vannak a tudományos ismeretek, körülötte pedig egy határtalan, ismeretlen birodalom található. Minél nagyobb a tudásunk, annál nagyobb a világos gömb. A nagyobb gömb egyre nagyobb felületen érintkezik a külső sötét térrel, és ezért egyre több a megválaszolatlan kérdés. Ezek a megválaszolatlan kérdések a gömb felszínét borítják, a külső térben pedig csupa olyan kérdés lapul, amelyekről azt sem tudjuk, hogy ilyen kérdés egyáltalán létezhet.
9. A tudomány a tudás felhalmozásáról, gyarapításáról szól. Amennyiben gyakorlati problémák megoldására próbáljuk felhasználni, úgy sokszor kudarcot vallunk, miután nincs meg a kellő mennyiségû tudás a konkrét gondok megoldásához. Thomas Südhof
10. A tudósnak egy csomó tapasztalata van a tudatlansággal, a kétellyel és a bizonytalansággal kapcsolatban, és azt hiszem, hogy ennek a tapasztalatnak igen nagy jelentősége van. Amikor egy tudós nem találja meg a problémával kapcsolatos feleletet, akkor tudatlan. Ha némi sejtése van arról, hogy mi lesz az eredmény, akkor bizonytalan. És ha állatian biztos abban, hogy mi lesz az eredmény, akkor még némi kételye marad. Kiemelkedő fontosságúnak találtuk, hogy a haladás érdekében el kell ismernünk a tudatlanságot, és helyet kell hagynunk a kétely számára is. A tudományos ismeret olyan állítások halmaza, amelyeknek bizonyossága különböző fokú - némelyek nagyon bizonytalanok, mások közelítőleg biztosak, és egy sem abszolút biztos. Richard Feynman