Ugrás a tartalomra
A vallásos válasz az erkölcsi szkeptikus kérdésére, miszerint "miért kéne így és így tennem?", az, hogy "mert Isten azt mondta". De ez csak egy finom módja annak, hogy azt mondjuk: "mert különben meg leszel büntetve." (...) De a fenyegetés nem egy logikai magyarázat arra, hogy egyik tett helyett a másikat válasszuk. Ha van egy olyan büntető-bosszúálló istenség, mint amilyen a keresztény, akkor célszerû lehet engedelmeskedni, hogy elkerüljük a pokol lángjait, de a büntetéssel való fenyegetőzés nem egy erkölcsi alapú indok az engedelmességre.
Kapcsolódó idézetek
-
Az ember, aki alaposan meggyőződött az okság törvényének egyetemes mûködéséről, egy pillanatra sem tudja elfogadni egy létező gondolatát, aki beleavatkozik az események folyamába. Számára nincs értelme a félelem vallásának, és ugyanilyen kicsi a társadalmi és erkölcsi vallásnak. Egy Isten, aki jutalmaz és büntet, elképzelhetetlen számára annál az egyszerû oknál fogva, mivel az emberi cselekedeteket külső és belső szükségletek határozzák meg, így Isten szemében az ember nem tehető felelőssé jobban, mint amennyire egy élettelen tárgy felelős azokért a mozgásokért, amelyeket végez. (...) Egy ember erkölcsi magatartása rokonszenven, neveltetésen, szociális kapcsolatokon és szükségszerûségeken kell, hogy alapuljon; semmi vallásos alap nem szükséges.
Albert Einstein
-
A valláserkölcs nem felel meg haladott kultúránknak. Mi tisztább erkölcsöt követelünk, mint a mennyei jutalom és a pokoli büntetésre alapítottat. Akit csak az istenfélelem tart féken, az nem lehet megbízható. Gyenge is az a fék.
-
Nem igazán tetszik az az elképzelés, amely szerint egy ember csak akkor lehet jó és erkölcsös, ha vallásos. Én a magam részéről élek, ahogy élek, és kész! (...) Teszem, amit teszek, és közben nem reménykedem jutalomban, nem rettegek semmiféle büntetéstől. Nincs szükségem arra, hogy a mennyország vagy a pokol megvesztegessen vagy megfélemlítsen, hogy ilyen módon kényszerítsen rá arra, hogy "jól" viselkedjem.
Mary Doria Russell
-
A szekuláris ember (...) nem azért tartózkodik a gyilkosságtól, mert egy ősi könyv megtiltotta azt, hanem azért, mert a gyilkosság szörnyû szenvedést okoz érző lényeknek. Van valami nyugtalanító és veszélyes az olyan emberekben, akik csak azért nem ölnek, mert "Isten megtiltotta". Az ilyen embereket nem a könyörület, hanem az engedelmesség vezérli, és vajon mit fognak tenni, ha majd úgy hiszik, hogy az istenük azt parancsolja, öljék meg az eretnekeket, a boszorkányokat, a házasságtörőket vagy az idegeneket?
Yuval Noah Harari
-
Istenben hinni nem annyi, mint félni tőle, és azzal, hogy megbüntet, inkább arra kötelez, hogy egyenes jellemmel és becsületesen éljünk.
-
A büntető törvénykönyv büntetéssel fenyeget, ha nem vagyunk becsületesek. De nem azért vagyunk becsületesek, mert félünk a törvénytől. Azért tartózkodunk a lopástól és gyilkolástól, mert tudjuk, hogy ezek gonosztettek. A büntetőjog csak megerősíti ezt a meggyőződésünket, életvitelünk pedig távol tart bennünket a bûntettek elkövetésétől.
Maria Montessori
-
A kereszténység két évezreden keresztül félremagyarázta ezt a kérdést, más vallások teológusai még hosszabb ideig. Az isten szinte lényegénél fogva tagadja a szabad akaratot, különben nem lenne mindenható. A kereszténység mégis törekszik a szabad akarat koncepciójának megőrzésére, mert nélküle az emberi lények nem lennének felelősségre vonhatóak cselekedeteikért. Felelősségre vonhatóság nélkül a bûn csak szemfényvesztés és a pokol szégyenletes igaztalanság, éppen az isten részéről.
Matt Ridley
-
A vallás a felnőtt versengése a gyermekkel. A vallás a letûnt hitek betokozódása. Van benne mitológia - ami sejtések sorozata -, rejtett feltételezések a világban élő bizalomról, személyes hatalomra törő emberek megnyilvánulásai és egy kevés igazi megvilágosodás. A végső, kimondatlan parancsolat mindig a "ne kérdezz!" Mi azonban kérdezünk. Gyakorlati okból megszegjük a parancsolatot. A feladat, aminek testestül-lelkestül szenteljük magunkat, a képzelet felszabadítása, hogy az emberi nem kreativitás-érzékének szolgálatába állíthassuk.
Frank Herbert
-
Az ember etikai magatartása együttérzésen, nevelésen és szociális kötelékeken nyugszik, és semmiféle vallási alapokra nincs szüksége. Elég szomorú volna az emberekre nézve, ha a halál utáni büntetés félelmével és a jutalmazás reményével kellene őket kordában tartani.
Albert Einstein
-
Még ha az istenhit kimutathatóan jó hatást gyakorolna is az emberek viselkedésére, az sem lenne ok arra, hogy higgyünk Istenben. (...) És ha az ateizmus egyenest erkölcsi elfordulást okozna, az sem igazolná, hogy a kereszténység tanítása igaz. Akkor már ugyanolyan erővel az iszlám is igaz lehetne. De bármely vallás megtenné placebo gyanánt.
Sam Harris