A végzetünk többnyire az utcasarkon hever. Egy darab kutyaszar, egy lotyó vagy egy lottóárus... a szerencse három leggyakoribb megtestesülési formája. Egy biztos: soha nem megy házhoz. Nekünk kell érte mennünk!

Kapcsolódó idézetek

1. Tesszük, amit tennünk kell, mégis mind ugyanarra a sorsra jutunk. Mindegy, hogy magányosan tengeted a napjaidat a házadban, hatalmas vagyont halmozol fel, hangosan énekelsz, vagy kupaszám vásárolod a sört a cimboráidnak és a rokonaidnak, a végén mindenképpen megtalálod a végzeted - vagy éppen a végzet talál meg téged. Tad Williams
2. A szerencsét nem adják ajándékba, de ha egyszer ránk talál, akkor meg kell próbálni megtartani és kézbe venni a sorsunkat.
3. Csak szerencsénk legyen. Bennünk kell, hogy legyen, mert nem kívülről jön az emberhez. A szerencse tulajdonság, mint az orr, mint a láb, mint a segg és minden egyéb: vagy van az embernek vagy nincs. Lion Feuchtwanger
4. A szerencse az délibáb, melyet magunk előtt látunk, de ha utána futunk, azt soha elérni nem fogjuk. Jász Géza
5. A szerencsétlenség, éppúgy, mint a boldogság, mindig a sarkon leselkedik. Fabio Volo
6. Néha egy adag jószerencse olyan tájakra kalauzol minket, ahova érkezni akarunk, de szörnyû végbe torkollik. Néha éppen a balszerencse óv meg minket a végzetünktől, amikor nem kapjuk meg, amit annyira akarunk.
7. A végzetünkhöz vezető út nem mindig egyenes. Lehet, hogy rossz felé kanyarodunk, hogy eltévedünk és visszafordulunk. Talán az sem számít, hogy melyik úton megyünk. Talán csak az számít, hogy megyünk.
8. A siker sosem véletlen. A szerencse hozhat pénzt, de sikert sosem. Fredrik Backman
9. Sorsod ott van, ahol az életed nehéz. Ahol kudarcos. Ahol a lelkiismereted, de főleg a külső bajok és akadályok szüntelenül figyelmeztetnek, hogy ez a te utad - mert nehéz. Ahol áldozatra kényszerülsz, az az utad. Müller Péter
10. Mindenki megválaszthatja azt az utat, amelyen haladni akar, és azt is, amelyiken nem. Persze nem mindig. Néha a sors csak megragad minket, elindul velünk valamerre, aztán egyszer csak kitesz valahol és ennyi. Más alkalmakkor azonban mi adhatjuk meg a címet. És ha van egy csepp eszünk, bármennyire nehéz is, vagy bármennyire idegennek tûnik is az a ház, igenis bemegyünk oda. És rátalálunk önmagunkra. J. R. Ward