A világ, azoknak a világa, akik azt hiszik, el lehet érni, hogy igazságosság legyen, mindenkire egyformán vonatkozó törvények, nemes célból történő fáradozás, méltóság, egyenesség, egyenjogúság a férfiak és nők között: ez csak azoknak a (...) világa, akik azt hiszik, át tudják verni saját magukat. És azokat is, akik körülöttük lebzselnek.

Kapcsolódó idézetek

1. Nehezen elviselhető abban a tudatban élni, hogy a világ alapvetően nincs rendben, ezért az emberek hajlamosak arra, hogy mindazt, amit tapasztalnak, valamilyen módon igazságosnak tekintsék. (...) Az emberek a lottónyertesről azt tartják, hogy azért nyert, mert keményebben dolgozott a szelvényén, mint mások, akik nem nyertek! Ennek a logikának szomorú következménye, hogy a balszerencse, sőt a bûncselekmények áldozatairól viszont azt képzelik, hogy rászolgáltak sorsukra. Az igazságos világra vonatkozó elképzelés szerint az emberek azt kapják, amit megérdemelnek. A büntetés segít helyreállítani a világ rendjét, a megsértett rend helyreállítása lehetővé teszi a világ igazságosságára vonatkozó feltevés továbbmûködtetését az állandósult igazságtalanság közepette.
2. Képzeljünk el egy olyan világot, amelyben mindenkinek, de különösen azoknak, akik hatalommal és befolyással bírnak, valós képük van a világegyetemben elfoglalt helyünkről. Ilyen nézőpontból tekintve a problémáink eltörpülnének (ha egyáltalán felmerülnének), az emberek közötti különbségeket örömmel fogadnánk, és megvetnénk őseinket, akik ezek alapján még lemészárolták egymást. Neil deGrasse Tyson
3. Olyan világban élünk, ahol minden rendû és rangú nőt csak kihasználnak, aztán eldobnak, ha a férfiak végeztek velük; olyan világban, ahol tőlünk csak azt várják el, hogy hallgassunk és engedelmeskedjünk. Talán kötelességünk szót emelni azokért, akik erre nem képesek; a saját szavainkkal elmondani azt, amit ők nem tudnak.
4. A világ borzasztó (...). Van, akit lenyel és elnyel, s van, aki fölébe tud kerekedni, és másokat is magával húz. De nem sok ilyen ember akad. Cassandra Clare
5. Az élet igazságtalan, és nincs egyenlőség az emberek között. Egyesek szépek, mások csúnyák, egyesek jó családba születnek, mások szegények, egyesek fényes sikert érnek el, mások ismeretlenek maradnak, egyesek okosak, mások ostobák... Egész egyszerûen ilyen az élet. Emmanuel Carrere
6. Az őrültekhez szólok. A különcökhöz. A lázadókhoz. A bajkeverőkhöz. Akik nem követték a többieket. Akik másképpen látták a dolgokat. Nem szerették a szabályokat és nem törődtek bele a változatlanságba. Idézheted őket, vitatkozhatsz velük, dicsőítheted vagy gyalázhatod őket, de egy dolog nem fog sikerülni, mellőzni őket, mert ők az új utunk, ők viszik előre az emberiséget. Egyesek őrülteknek látják őket, mi viszont zseninek, mert akik olyan őrültek, hogy azt hiszik, megválthatják a világot, meg is teszik.
7. Azt hiszed, a világ olyan, amilyennek mondják, s nem olyan, mint valójában. Ezen a világon valójában senkinek semmiféle joga nincs. Csak annyi, amennyit ki tud erőszakolni magának, és amihez a végsőkig ragaszkodni tud. És ezeket is rendszerint csak úgy tudja megszerezni magának, ha elveszi őket másvalakitől. Ne kérdezd, miért van ez így. Csak azt tudom, hogy így van. És ha valaki ragaszkodni akar valamihez, vagy meg akar szerezni valamit, akkor ezzel számolnia kell. Észre kell vennie, hogyan szerezték és őrizték meg mások azt, amijük van, aztán meg kell tanulnia, hogy ő is ugyanazt csinálja. A legjobb módszer, ezt alkalmazzák a legtöbben és leggyakrabban a politikában. Összebarátkoznak valakivel, akinek befolyása van, aztán kihasználják ezt a befolyást. Magam is így csináltam. (...) De én nem akarom elhinni, hogy csak így lehet boldogulni. Mert ha igen, akkor szart sem ér az ember. Ha nincs valaki a háta mögött, akkor egyszerûen senki?
8. Én egy nagyon békés világot képzelek el, ahol nincsenek széthúzások, ahol az emberek megértik azt, hogy a mindenkori hatalmak eljátszanak, hogy megosztás legyen az emberek között, hogy jobb vagy bal, hogy fekete vagy fehér, hogy oltott vagy oltatlan. (...) Csak úgy lesz egy jó életünk, ha mindenki azt érzi, hogy valami köze van a másikhoz.
9. Ebben a világban nem létezik sem igazság, sem hazugság. Csak puszta tények. És mégis, mindenki csak azt fogadja el az igazságnak, ami kényelmes neki. Máshogy nem tudnak élni. Azon gyengék számára, akik a világ lakosságának nagy részét kiteszik, a kellemetlen "tények", amit elfogadnak maguknak, az maga az igazság.
10. Mindenki a maga igazságát tartja az egyetlen igazságnak, és hiszi, hogy a másik téved. Gondolom, ez így van rendjén. Minden ember igazsága igazság, de nem önmagában, hanem a teljes igazság részeként. Az, hogy valami igaz, nem jelenti azt, hogy az ellenkezője nem az. Minden relatív: az öröm is. Én örülök valaminek, más ugyanattól boldogtalan lesz. Örök törvény ez. Ezért nem lehet megváltani az emberiséget. Ha egy csoport boldogtalan embert boldoggá teszünk, egy másik csoport boldogtalan lesz. A forradalom felemel egy réteget, egy másikat elejt, és kezdődik minden elölről. Megváltani az emberiséget? Hiszen amióta az ember felegyenesedett, mindig akadtak, akik meg akarták váltani. Jobban élnénk, ha nem akarnának minket évezredek óta erővel megváltani. Száraz Miklós György