A világ (...) minden kis cselekedetünktől gazdagabb lesz egy kicsivel. Ráadásul olyan ez, mint amikor a háztetők havára rásüt a nap. Elég, ha csak egy kicsikét megolvad, elég, ha csak az első tábla megindul lefelé, sodorja magával az összes többit.

Kapcsolódó idézetek

1. Az élet olyan, mint egy épület. (...) Megtervezem, fölépítem. Úgy rakom egymás fölé minden dolgomat, mint a téglasorokat. Ha jól csinálom meg, erős, nem árt annak semmi, ha meg hibás volt a terv, rossz munka, a legkisebb vihar is ledöntheti...
2. A jót hosszan kell építeni, beletenni időt, energiát, álmokat és verejtéket. Az életet csak lassan deríti fel a siker: nap nap után mindig egy kicsit több napsütést hoz magával.
3. Mindennapi apró tetteink hoznak fényt a világba.
4. Az élet is ilyen. Ha valamit teszel, akkor az olyan, mintha beledobnál egy követ a tóba. A tetteid mindig valamit eredményeznek, vagy érzéseket, vagy újabb cselekedeteket, általában mindkettőt. Ha már megtetted, akkor nincs hatalmad felette. Elindulnak a hullámok. Kis kőnél kis hullámok, nagy kőnél nagyobbak. Egyszerre több követ dobálunk, és a hullámok keresztezik egymást. Papp Csilla
5. A munka arra kényszerít, hogy elfogadd, magadévá tedd a világot. Aki szánt, kövekbe ütközik, esőtől retteg, vagy esőt kíván, és ezáltal benne él a világban, tágul és világosodik. Minden egyes lépte visszhangot kelt. Antoine de Saint-Exupéry
6. Ha kicsi, apró dolgokkal is, de hozzátehetünk valamit a világhoz, és jobbá tehetjük azt. Eszenyi Enikő
7. Néha az apróságok számítanak. Mindaz, amit nap mint nap csinálsz. Mindaz, amit minden egyes nap teszel másokért. Ha kicsiben is, de megmented a világot.
8. Olyanok vagyunk, akár a földbe ültetett mag. Növünk-nődögélünk... Előbb csak törzs vagyunk. (...) Aztán a fa, amely az életünk, elkezd ágakat hajtani. A törzsből más-más magasságban kihajtanak az ágak, majd azokból is szerteágaznak ellentétes irányban növő ágak. Azok az ágak további ágakban folytatódnak, amelyek vékony ágakká válnak. A vékony ágak pedig, ha belegondolunk, egyazon növényből indultak ki. Az élet is ilyen, kicsit nagyobb léptékben. Minden egyes nap minden egyes másodpercében. A mi perspektívánkból - azaz mindenki perspektívájából nézve - kontinuumnak érződik. Az ágak csupán egyetlen utat jártak be. Ám vannak más ágak. Vannak más mai napok. A többi életünk más lehetett volna, ha az életünk korábbi szakaszaiban más döntéseket hozunk. Ez az élet fája. (...) Az embert megőrjítheti, ha belegondol, milyen életei lehettek volna. Matt Haig
9. Az ember könnyen megfeledkezik róla, hogy fiatalon mindent másképp lát, minden sokkal szebbnek tûnik. (...) A romlás hirtelen következik be, a világ egyik napról a másikra hullik darabokra. Per Petterson
10. A világ dolgai annyit érnek, amilyen mértékben az ember valóban felhasználhatja őket; akármennyit halmozunk is fel belőlük, hogy majdan másokra szálljon, mi csak annyit élvezünk, amennyit valóban felhasználhatunk, nem többet. Daniel Defoe