A világegyetem összes szubatomi részecskéje - a kvarkok, a neutrínók, a mezonok, a protonok, a neutronok... és még van egy tonna ezekből a részecskékből - nem más, mint hangjegy egy olyan apró gumiszalagon, ami csupán egy pontnak tûnik. És akkor mi a fizika, amivel az iskolában annyit küzdöttünk? A fizika a gumiszalag dallama, a húrok rezgésének dallama, ami megmutatja a rezgések mozgását. És mi a kémia? A kémia az, amikor ezek a húrok összeütköznek, és egymásba kapaszkodva molekulákat alkotnak.

Kapcsolódó idézetek

1. A fizikai világ millió vibrálás - de mi az, ami rezeg, lüktet? A szemnek a szín, a fülnek a hang, az orrnak az illat, az ujjaknak az érintés. Ezek csak különböző nyelvek egyetlen dolog leírására, az érzékelés különböző minőségei, a tudatosság különböző dimenziói. "Mi az, aminek ezek eltérő formái?" - a kérdés értelmetlennek tûnik. Ami a szemnek a fény, az a fülnek a hang. Nekem úgy tûnik, az érzékek nem egy közös dolog kifejezésmódjai, formái, dimenziói, hanem egymásé, mintegy kört alkotva. Ha jobban megfigyeljük, az alak színné változik, a szín rezgéssé, a rezgés hanggá, a hang illattá, az illat ízzé, az íz tapintássá, a tapintás ismét alakká. Alan Watts
2. Fizikai lények vagyunk, akik a részecskék hatalmas sokaságából állunk, amely részecskéket a természet törvényei irányítják. Minden, amit teszünk, és minden, amire gondolunk, ezen részecskék mozgásának felel meg. Kezet rázunk, és az ön kezét alkotó részecskék fel-le mozgatják az én kezemet alkotó részecskéket. Ha üdvözöl, akkor a hangszálait alkotó részecskék levegőrészecskéket hoznak mozgásba az ön torkában, elindítva a levegőt alkotó, egymással szakadatlanul összeütköző részecskék láncreakcióját, egyesek nekiütköznek a dobhártyámat alkotó részecskéknek, elindítanak egy impulzust a fejemben lévő részecskék közvetítésével, így meghallom, amit mondott. Az agyamban lévő részecskék reagálnak az ingerekre, kialakítják azt a gondolatot, hogy ez egy erős szorítás, ezért más részecskék segítségével jeleket továbbítanak a karomban lévő részecskékhez, amelyek a kezemet az önével szinkronban mozgatják. Mivel az összes megfigyelés, kísérlet és érvényes elmélet megerősíti, hogy a részecskék mozgását teljes mértékben meghatározzák a matematikai szabályok, éppúgy nem tudunk beavatkozni a részecskék ezen, a törvények előírásait követő mozgásába, mint ahogy nem tudjuk megváltoztatni pi értékét. Brian Greene
3. Az egyes tudományágak manapság nagyon összefonódnak: ki tudja például megmondani, hogy a periódusos rendszer magyarázata fizika vagy kémia-e. Különlegesen fontosak a fizikai ismeretek a csillagászatban. Mi a kozmológia például: fizika vagy csillagászat? És a számítógépeknek mennyi köze van a tranzisztorhoz, azaz a fizikához, vagy mennyire csak a technika szülöttei. A világ egy és oszthatatlan, és az egészből mindenki annyit vág le magának, amennyit gondol és tud.
4. A fizika a mennyiségek tudománya, ezért nem lehet meg matematikai formulák nélkül. Rockenbauer Antal
5. A fizika csodás egységesítésnek enged teret, nemcsak az alapvető kölcsönhatások szintjén, hanem kiterjedésének és hatásainak átgondolásakor is. Az olyan kategóriák, mint az "optika" és a "termodinamika", pusztán kényszerzubbonyok, amelyek megakadályozzák, hogy a fizikusoknak feltûnjön a számtalan metszéspont. Ted Chiang
6. A fizika, a tudomány sosem csak száraz adathalmaz, hanem valódi történet. Hosszú évszázadok alatt a tudósok rájöttek, hogy számos természeti jelenség összetartozik, mert mindegyik mögött ugyanaz a néhány alapelv áll. Ezeket az elveket pedig úgy ismerték fel, hogy látszatra egyszerû kérdéseket tettek fel maguknak.
7. A tudomány kizárólag fizika: minden más csupán bélyeggyûjtés. Ernest Rutherford
8. A matematikának és a zenének is van egy szimbólumokból álló szaknyelve, s azzal megragadhatjuk az általunk létrehozott vagy felfedezett mintázatokat. A zene sokkal több a kotta öt vonalán le-fel táncoló fél- és negyedhangjegyeknél. S a matematikai szimbólumok is csak akkor kelnek életre, ha az elmében megszólal a matematika. Marcus du Sautoy
9. A fizikai valóság illúzió, amelyet az öt érzékünk hoz létre. Az anyag egymással kölcsönösen összefüggő energiamezőkből áll, amelyek különböző frekvenciákon rezegnek.
10. Nem a tudományban hiszek, hanem a gyakorlatban, ha ez talán mulatságos is. Azt a folyamatot tekintem valódi tudománynak, amelynek eszmefuttatásai valamilyen, a gyakorlatban is megfigyelhető eredménnyel járnak. Van elméletünk az atomok szerkezetéről, az elektromos áramról, de ebből csak annyi biztos, hogy égnek a lámpák, forognak a villanymotorok, mûködnek a dinamók. A hozzájuk fûzött elmélet mese, ami folyamatosan változik. Mindig a legutolsó változatot hisszük el, mert ez éppen a legjobb, és ha egy újabb módosítással a gyakorlat is megváltoztatható, akkor a régi elméletet eldobjuk, és a módosítást tartjuk meg. Csányi Vilmos