Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

A vírus egy időről időre újrakonfigurálódó kód. Egy szoftver, mely az emberek és más állatok hardverével találkozik, és azon egy számítógépes program módjára futtatja magát. A vírusreplikáció során létrejövő kópiák nem azonosak a minket megfertőző vírusrészecskékkel. Nem egyetlen élőlény-egyed vezényli a járvány folyamatát, úgymond a terjedési láncok tábornokaként.

💑 Kapcsolatok 💔 Viszonzatlanság
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. A vírus a gazdatest sejtes hátterét, a szervezet építőanyagait használva képes önmagát sokszorosítani, viszont nem mozog, mint egy baktérium, egy állati egysejtû, például a malária-kórokozó. Megtapad egy sejten, és amikor beférkőzik abba, darabjaira hullik, és elkezdi a sejttel milliárdszámra legyártatni a saját másolatait. Majd a levegővel vagy más módokon kikerül a külvilágba, és a ciklus újraindul. Kemenesi Gábor
  2. A vírus nem más, mint egy nagyon sikeres homokszem a gépezetben. Kis fehérjébe csomagolt géndarab, amely leszakadt egyszer, össze-vissza sodródik a világban és ha véletlenül bekerül valaki más szervezetébe, azt átprogramozza arra, hogy őt sokszorosítsa. Egy genetikai hekker.
  3. A vírusok élősködők, paraziták, csakhogy a parazitizmus, az élősködés, a vírusos jelleg a számítástechnikában és a biológiában egyaránt csupán fokozatiság kérdése. Elvégre az elefánt génje is tartalmazza a "másolj le!" programot, csak egy nagy, elefántnyi kitérővel: ha az elefánt történetesen fiú, bizony előbb-utóbb csajozni kezd, hogy az alapvető parancsot megvalósíthassa.
  4. A vírusok (például a HIV) és a szaporodásuk érdekében megfertőzendő sejtek közötti állandó versengés (...) a fegyverkezési versenyhez hasonlítható. Az összes sejt védekezik a vírusok támadása ellen, és az összes vírus rendelkezik bizonyos fegyverekkel, amelyekkel áthatolhatnak a védvonalakon, amelyeket a sejtek továbbfinomítanak és -fejlesztenek, ennek következtében pedig a vírusok is még hatékonyabb eszközöket próbálnak kialakítani. Mindez a sejtszintû védelem további erősödését eredményezi, és ez így zajlik szüntelen körforgásban.
  5. A vírusok sem örökéletûek. Tulajdonképpen ők is biológiai entitások, úgy épülnek fel, mint bármely élőlény: fehérjékből, zsírmolekulákból, nukleinsavakból, ezért kedvezőtlen környezetben, például UV-sugárzásnak kitéve szétesnek, elpusztulnak. Ám nagyon hidegben, oxigénhiányos környezetben jó eséllyel szaporodásra képesek maradhatnak. Kemenesi Gábor
  6. A vírus a valóságban mikroszkopikusnál is kisebb - ne is nevezzük élőlénynek - dolog, ami a gazdatesten kívül tehetetlen. Enélkül semmi olyan jelenséget nem mutat, ami miatt élőnek hívhatnánk. Csupán tárgy, egy tehetetlen valami. A terjedése minden esetben passzív. Kemenesi Gábor
  7. A vírus számára nincs alapvető különbség "ember" és "állat" között, csupán különböző fajok léteznek, melyek egyedeinek szervezetében jól, kevésbé jól vagy éppen nem képes replikálódni.
  8. Legintimebb pillanatainkban is, amikor egy új emberi élet születik, a vírusok létfontosságú szerepet játszanak túlélésünkben. Nincs mi és ők, csak a DNS örökké változó, összefonódó keveréke. Carl Zimmer
  9. A szigorú határvonalak felállítása olykor hasznos lehet tudományos szempontból, de amikor az élet mûködését akarjuk megérteni, az ilyen mesterséges határok akadályozhatnak is bennünket. Ahelyett, hogy azt vizsgálnánk, a vírusokat mi különbözteti meg az élőlényektől, talán érdemes lenne arra koncentrálnunk, hogy a vírusok és az élőlények hogyan alkotnak rendszert. Carl Zimmer
  10. A vírusok már az élet kezdete óta keverik a géneket. Darwin még családfa formájában értelmezte az élet evolúcióját, de ma már inkább úgy tûnik - a tengeri mikrobák és vírusaik között mindenesetre -, hogy inkább hasonlít egy nyüzsgő piacra, ahol vírusok hozzák és viszik a géneket gazdasejtjeik között. Carl Zimmer
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat