A szigorú határvonalak felállítása olykor hasznos lehet tudományos szempontból, de amikor az élet mûködését akarjuk megérteni, az ilyen mesterséges határok akadályozhatnak is bennünket. Ahelyett, hogy azt vizsgálnánk, a vírusokat mi különbözteti meg az élőlényektől, talán érdemes lenne arra koncentrálnunk, hogy a vírusok és az élőlények hogyan alkotnak rendszert.

Kapcsolódó idézetek

1. Nagy a kísértés, hogy tiszteletben tartsuk egy-egy tudományág biztonságos határait, ám a problémák összetettek, és megoldásukhoz nem elégséges, ha elemeikre bontva szemléljük őket. Olykor-olykor érdemes kísérletet tenni komplex vizsgálatukra is. Massimo Livi Bacci
2. Messze nem egyértelmû, hogy hol húzódik az "én" és "a már nem én" határvonala. Mikrobák borítanak bennünket, amelyek életben tartanak, és éppúgy hozzánk tartoznak, mint a májunk. Ugyanezen mikrobák azonban akár végezhetnek is velünk, ha a szervezetünk egy nem megfelelő területére kerülnek. Testünk nem annyira mechanikai elemek, hanem inkább olyan társulások egységeként írható le, amely emlős élőlényként baktériumok, vírusok és más mikrobiális létformák milliárdjait foglalja magában, valamint különös kompromisszumok és tökéletlenségek sokaságát vonultatja fel. A versenyfutás elhomályosítja a határvonalakat.
3. Az állatvilág felosztása hasznos és kártékony lényekre azt sugallja, hogy léteznek ilyen fekete-fehér kategóriák a környezetben. A természet persze nem így mûködik, mert a többi teremtménynek édes mindegy, milyen céljai vannak az embernek. Hogy milyen keveset értünk az élővilág mûködéséből, az mindig akkor válik világossá, amikor tevőlegesen megpróbálunk beavatkozni. Peter Wohlleben
4. A saját, önkényesen formált fogalmaink révén igyekszünk kiemelni magunkat az állati sorból, miközben ugyanúgy biológiai lények vagyunk, mint a repülőkutyák vagy a malacok, és ezt a vírusok világosan jelzik számunkra.
5. A szervezetben zajló folyamatok sokkal összetettebbek annál, mint amilyennek tûnnek. Olyan bonyolultak, hogy megpróbáljuk leegyszerûsíteni őket, hogy megérthessük a mûködésüket. Egyszerû elméleteket alkotunk, hogy magyarázzuk velük a komplex valóságot. Csakhogy az egyszerûsítés során gyakran átsiklunk a fontos információk felett is.
6. Biológus számára az élet természetes része a vége is, ebben sem különbözünk a velünk együtt élő sok tízmillió fajtól, de az ember kreatív lélek és képes a természetes halált felnagyítani, valami elképesztően egyedi végzetté torzítani. Jobb, ha tartózkodunk ettől. Csányi Vilmos
7. Meglehet, ma már nem borzongunk bele, ha a tudomány nyüzsgő vírusok és baktériumok képét festi elénk, amelyek tudattalanul hajtják végre felforgató tervüket - utálatos, kicsi, gonoszkodó automaták. De tévedés lenne belenyugodnunk abba a gondolatba, hogy ezek idegen betolakodók, vagyis nem olyanok, mint azok a sokkal értelmesebb szövetek, amelyekből mi állunk. Mi pontosan ugyanolyan automatákból állunk, mint amilyenek megtámadnak bennünket - nem különbözteti meg külön glória az emberi antitesteket azoktól az antigénektől, amelyekkel harcolnak; a mi antitestjeink egyszerûen csak ahhoz a klubhoz tartoznak, ami mi vagyunk, vagyis értünk harcolnak. Daniel Dennett
8. Sokkal nehezebb határvonalat húzni az élet és a haldoklás, mint az élet és a halál között.
9. A tudomány a fogalmakat, amelyekkel dolgozik, nem készen találja; először mesterségesen meg kell alkotnia, és csak fokozatosan tökéletesítheti azokat. Az életből merít, azután ismét visszahat az életre. Max Planck
10. A lét élettelen és élő formája között a kapcsolat ellentmondásos. Kompatibilitásuk, összeillésük részleges, töredékes. A fizikai világ lehetővé teszi az életet, de korlátozza s pusztítja is. Élethalálharcot kell vívnia a létért ebben a világban. Hankiss Elemér