A vírusok már az élet kezdete óta keverik a géneket. Darwin még családfa formájában értelmezte az élet evolúcióját, de ma már inkább úgy tûnik - a tengeri mikrobák és vírusaik között mindenesetre -, hogy inkább hasonlít egy nyüzsgő piacra, ahol vírusok hozzák és viszik a géneket gazdasejtjeik között.

Kapcsolódó idézetek

1. A vírusok élősködők, paraziták, csakhogy a parazitizmus, az élősködés, a vírusos jelleg a számítástechnikában és a biológiában egyaránt csupán fokozatiság kérdése. Elvégre az elefánt génje is tartalmazza a "másolj le!" programot, csak egy nagy, elefántnyi kitérővel: ha az elefánt történetesen fiú, bizony előbb-utóbb csajozni kezd, hogy az alapvető parancsot megvalósíthassa.
2. Legintimebb pillanatainkban is, amikor egy új emberi élet születik, a vírusok létfontosságú szerepet játszanak túlélésünkben. Nincs mi és ők, csak a DNS örökké változó, összefonódó keveréke. Carl Zimmer
3. A laikus számára az evolúció a dinoszauruszokkal és a majom emberré válásával foglalkozik. Még a biológusok többségének is csupán történelmi dokumentum, magyarázat arra, hogy a dolgok hogyan jutottak idáig. Az evolúciót általában úgy fogják fel, mint ami megteremti azt a színteret, amelyben a viselkedés megjelenik. Valójában ez még a szereplőket is meghatározza. De, akár a vallásos álszentek, a legtöbb viselkedéskutató is beéri azzal, hogy vallja ezt a hitet, de mindennapi tevékenységében figyelmen kívül hagyja a szervező elveket. Úgy vélik, hogy az evolúció elindíthatta a dolgokat, de a világ tényleges jelenlegi mûködésében nincs szerepe. David P. Barash
4. A vírus egy időről időre újrakonfigurálódó kód. Egy szoftver, mely az emberek és más állatok hardverével találkozik, és azon egy számítógépes program módjára futtatja magát. A vírusreplikáció során létrejövő kópiák nem azonosak a minket megfertőző vírusrészecskékkel. Nem egyetlen élőlény-egyed vezényli a járvány folyamatát, úgymond a terjedési láncok tábornokaként.
5. Az evolúció soha nem tekint előre. Nem tudja megtervezni A-ból B-be a legjobb utat. Ehelyett létező megoldásokban jelentkeznek apró változások (genetikai mutáció által), amelyek aztán elterjednek a populációban, annak függvényében, hogy mennyire segítik a szervezetek hatékonyabb reagálását az aktuális körülményekre. Jonathan Haidt
6. A szigorú határvonalak felállítása olykor hasznos lehet tudományos szempontból, de amikor az élet mûködését akarjuk megérteni, az ilyen mesterséges határok akadályozhatnak is bennünket. Ahelyett, hogy azt vizsgálnánk, a vírusokat mi különbözteti meg az élőlényektől, talán érdemes lenne arra koncentrálnunk, hogy a vírusok és az élőlények hogyan alkotnak rendszert. Carl Zimmer
7. Amikor az élő lények más élő lényeket csinálnak, az információ, amit továbbadnak, megváltozik, így az új lények kicsit mások lesznek, mint a régiek. Hosszú idő során ezek a kis változások az egy fajtából nagyon különböző fajtákat hoznak létre. Randall Munroe
8. Kezdetben vala az egyszerûség. Már azt is eléggé nehéz megmagyarázni, hogy egy egyszerû világegyetem hogyan keletkezett. Talán abban mindannyian egyetértünk, hogy még nehezebb volna megmagyarázni a teljesen összehangolt, bonyolult rendszer - az élet - vagy egy életet teremteni képes lény hirtelen megjelenését. Darwin elmélete a természetes szelekció révén megvalósuló evolúcióról azért kielégítő, mert olyan utat mutat, amelyen az egyszerû az idők során összetetté alakulhat, megmutatja, hogy rendezetlen atomok hogyan csoportosulhattak egyre bonyolultabb rendszerbe, míg végül létrejött az ember. Darwin megoldást kínál - mégpedig mindeddig az egyetlen ésszerût - létünk mélységes problémájára. Richard Dawkins
9. Hajlamosak vagyunk hagyományosan a teremtés koronájának vagy inkább az evolúció koronájának látni magunkat. Alacsonyabb és magasabb fejlettségi fokú lényekről szoktunk beszélni. A főemlősöket és a legtöbb alacsonyabb fajt előszeretettel tartjuk önmagunk többé-kevésbé félresikerült elődeinek. A rovarok elképesztő, hihetetlenül magas fejlettségû világa részünkről olykor vállveregetésben részesül, ami néha jóindulatú sajnálkozássá változik (...). Szegények bezárták magukat a kitinpáncéljukba, ezzel elállták az útját a nagyagyuk fejlődésének, és nem jutottak tovább. Ez hamis kép. Az evolúció nem valami felé halad. A DNS gigantikus szerencsejátékot játszik, folyamatosan fújja szét billiónyi szárnyas magvait, nem beszélve a sok milliárd másféle magvairól. Minden élő faj a "legjobban alkalmazkodók" közé tartozik a saját világában. Georg Klein
10. Ha úgy vesszük, akkor maga a DNS is tekinthető csupán önfenntartó programnak. Az élet az információk óceánjában szerveződött rendszerbe. Így alakulhattak ki a földön az állatfajok. A gének is egyfajta memóriabankok. Magát az embert pedig épp az emlékezete teszi egyedivé, amely meghatározhatatlan, de szerepe meghatározó az emberiség számára.