Abból, hogy valami valamiből szabályszerûen és kiszámíthatóan következik, még nem adódik az, hogy szükségképpen következik. Valamely erőkvantumot nem tesz "nem szabad akarattá" a tény, hogy minden meghatározott esetben egyfajta és azonos módon viselkedik. A "mechanikus szükségszerûség" nem tényálladék: mi magyaráztuk bele a történésbe.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudomány, attól függetlenül, hogy milyen eredményre jut, garantáltan a szabad akarat eltüntetőjeként fog megjelenni, minthogy a tudományos magyarázat nem tudja befogadni azt a fajta rejtélyes, okozatlan okozást, ami az akarat fogalma mögött van. Mit keressenek a tudósok, ha ki akarnák mutatni, hogy van szabad akarat? Valamiféle véletlenszerû idegi eseményt, amit aztán az agy többi része viselkedésindító jellé erősít? Csakhogy egy véletlenszerû esemény semmivel sem illik jobban a szabad akarat gondolatához, mint egy törvényszerû esemény. Steven Pinker
2. Muszáj mindig annak történnie, amire az előzmények alapján számítunk? Nem történhetne egyszer, véletlenül, valami más? De hát nem történik. Rakovszky Zsuzsa
3. Ha a determinizmus igaz, akkor a jövő meg van határozva, ide értve minden jövőbeli gondolatunkat és cselekedetünket. És ha az ok-okozati törvények a kvantummechanikának vagy valami másnak köszönhetően a véletlennek is szerepet adnak, akkor sem mi határozzuk meg, hogy mi történjen. Nincs a kettőnek olyan kombinációja, ami kompatibilis lenne a szabad akarat népszerû elképzelésével. Sam Harris
4. Amikor az akaratra, mint az emberben lévő olyan erőre mutatunk rá, amely az illető tettét okozza, akkor ugyanolyan típusú magyarázattal élünk, mint amikor azt mondjuk, Isten okozott egy eseményt. Olyan fék ez, amely felülüt bármely más magyarázatot, de mégsem magyaráz meg semmit prediktív értelemben. Éppúgy, ahogy nem tudjuk előre megmondani, mit fog tenni Isten, azt sem tudjuk megjósolni, az akarat mit tesz majd.
5. Az egyenlőség nem az intelligencia, az erkölcsi érzék, a fizikai erő és más efféle tényszerû dolgok függvénye. Az egyenlőség erkölcsi eszmény, nem pedig tényszerû kinyilatkoztatás. Nincs logikai kényszerítő ok, amiért két ember képességeinek tényszerû különbözősége indokolná azt, hogy különböző mértékben vegyük figyelembe, ítéljük meg szükségleteiket és az érdekeiket. Az emberi lények egyenlőségének elve nem az emberek közötti állítólagos tényleges egyenlőség leírása, hanem előírás arra vonatkozóan, hogy kell bánjunk az emberi lényekkel. Peter Singer
6. Bármilyen valószínûtlen is egy esemény, ez nem teszi valószínûbbé a természetfeletti magyarázatot, különösen annak fényében, hogy ez utóbbi elfogadása szükségessé teszi az amúgy következetes és pontos előrejelzéseket és magyarázatokat adó tudományos modellek elvetését, pusztán azért, mert valami valószínûtlen dolgot tapasztaltál.
7. Viselkedésünk minden gyakorlati szempontból véletlenszerûnek tekinthető. Azaz megjósolhatatlan, alkalomszerû, körülírhatatlan, előreláthatatlan és szabálytalan. Ezzel a feltételezéssel csak egyetlen baj van. Hogy alapvetően téves. Barabási Albert-László
8. Az indokolás kényszere akkor is jelen van, amikor nincs válasz a tarsolyunkban. Mégis kötelességünknek érezzük, hogy valamiképpen meg tudjuk magyarázni a viselkedésünket. Ez az intencionalitás elve mûködés közben, ami mindig józan ítélőképességet feltételez: biztosan van valami jó oka annak, amit csinálok, különben nem így csinálnám! Ilyenkor nagy a csábítás, hogy a semmiből előrántsunk egy hihetőnek tûnő magyarázatot. Így születik meg egy praktikus kis hiedelem, ami akár még igaz is lehet. Daniel Dennett
9. A történelmi fatalizmus elkerülhetetlen ahhoz, hogy megmagyarázzuk az ésszerûtlen jelenségeket (vagyis azokat, amelyeknek ésszerûségét nem látjuk). Minél jobban iparkodunk ésszerûen magyarázni ezeket a történelmi jelenségeket, annál kevésbé ésszerûvé és érthetővé válnak. Lev Tolsztoj
10. Mindabban, amit a végtelen világerő létrehoz, nincsen véletlen, mert minden alakulásnak előző oka van. Szükségszerûség minden... A nagy egésznek egyetlen mozzanata sem vonhatja ki magát ez alól.