Ugrás a tartalomra
A tudomány, attól függetlenül, hogy milyen eredményre jut, garantáltan a szabad akarat eltüntetőjeként fog megjelenni, minthogy a tudományos magyarázat nem tudja befogadni azt a fajta rejtélyes, okozatlan okozást, ami az akarat fogalma mögött van. Mit keressenek a tudósok, ha ki akarnák mutatni, hogy van szabad akarat? Valamiféle véletlenszerû idegi eseményt, amit aztán az agy többi része viselkedésindító jellé erősít? Csakhogy egy véletlenszerû esemény semmivel sem illik jobban a szabad akarat gondolatához, mint egy törvényszerû esemény.
Kapcsolódó idézetek
-
A "szabad akarat" fogalma az általános felfogás szerint azt jelenti, hogy az ember adott körülmények között akár másképp is dönthet, mint ahogy végül döntött. Kétségtelen: a szabad akarat érzetével mindannyian rendelkezünk, vagyis úgy érezhetjük, hogy - jól-rosszul - magunk irányítjuk a viselkedésünket. Ám (...) a szabad akarat nem más, mint illúzió. Úgy jön létre, hogy a bal agyféltekénk utólag mindig legyárt valamilyen logikus történetet a döntéseink és tetteink magyarázatára.
Dick Swaab
-
Az emberi szabadság nem a szándékos választásról szól. Minden, amit a tudomány eddig feltárt, csak megerősítette, hogy a valóság kibontakozásakor nem létezik ilyen akaratlagos közbenjárás. Ehelyett az emberi szabadság azt jelenti, hogy kiszabadulunk a válaszoknak abból az elszegényedett választékból, amely már régóta korlátozta az élettelen világ viselkedését.
Brian Greene
-
Mivel a tudomány meg akarja érteni, milyen a világ, és nem azzal foglalkozik, hogy milyennek szeretnénk látni, az eredményei sokszor nehezen érthetők és nem nyújtanak kielégülést. Időnként arra ösztökél, hogy rendezzük újra a dolgokat a fejünkben. Vannak persze nagyon egyszerû tudományos ismeretek is. A komplikáltság oka a világ bonyolultsága - vagy a miénk. Amikor elhárítjuk magunktól, mondván, hogy ez nekünk túl nehéz (mert valószínûleg rosszul tanítottak az iskolában), egy kicsivel mindig csökkentjük az esélyünket, hogy a saját kezünkbe vehessük a jövőnket. A jogainkat csorbítjuk meg, és az önbizalmunk is meggyengül.
Carl Sagan
-
A szabad akarat illúzió. Nem mi magunk határozzuk meg, hogy mit akarjunk. Gondolatainkat és szándékainkat olyan háttérben megbúvó okok hívják életre, amiknek nem is vagyunk tudatában, és amik felett nincs is tudatos hatalmunk.
Sam Harris
-
A tudomány hatalmas segítséget ad a bonyolult világmindenség megértéséhez. A tudomány története bebizonyította, hogy eredményeinek se szeri, se száma, és alig telik el hét újabb előrelépés nélkül. A tudományos módszer vonzereje azonban nem csupán óriási erejének és hatóképességének köszönhető, hanem kérlelhetetlen tisztességének is. Minden új felfedezés, minden elmélet a tudományos világ szigorú ítélőszéke elé kerül. A gyakorlatban persze a tudósok sem angyalok. Néha az adatok zavarosak és bizonytalanok. Néha elismert tudósok azután is fenntartják kétes elméleteiket, miután kollégáik elvetették azokat. Egyik-másik tudós a csalástól sem riad vissza. Ezek azonban csupán eltévelyedések. A nagy egészet tekintve a tudomány megbízható tudást kínál számunkra.
Paul Davies
-
Abból, hogy valami valamiből szabályszerûen és kiszámíthatóan következik, még nem adódik az, hogy szükségképpen következik. Valamely erőkvantumot nem tesz "nem szabad akarattá" a tény, hogy minden meghatározott esetben egyfajta és azonos módon viselkedik. A "mechanikus szükségszerûség" nem tényálladék: mi magyaráztuk bele a történésbe.
Friedrich Nietzsche
-
A tudósoknak nincs bizonyítékuk arra, hogy az élet nem a teremtés eredménye, azonban a hivatásuk természetéből fakadóan olyan magyarázatokat keresnek az élet eredetére, amelyek a természeti törvények határain belül helyezkednek el. A következő kérdéseket teszik fel maguknak: "Hogyan jelent meg az élet az élettelen anyagból? És mennyi a valószínûsége ennek az eseménynek?" És bosszúságukra nincs egyértelmû válaszuk, mivel a kémikusoknak soha nem sikerült megismételni azokat a természeti tapasztalatokat, hogy élet született az élettelen anyagból. A tudósok nem tudják, hogy történt, továbbá a megtörténésének valószínûségével sincsenek tisztában. Lehet, hogy a valószínûség nagyon kicsi, és az élet bármely bolygón való megjelenése egy csodálatosan kis valószínûségû esemény. Lehet, hogy a földi élet egyedülálló ebben az univerzumban. Semmilyen tudományos bizonyíték nem zárja ki ennek a lehetőségét.
-
Az elmének van egy önmagát magyarázó mechanizmusa, ami előállítja azt a nagyjából folytonos érzetet, hogy ami a tudatunkban van, az cselekedeteink oka - a fenomenális akaratot - , miközben az elme sohasem ismerheti magát elég jól ahhoz, hogy képes legyen megmondani, mik cselekedeteinek az okai.
-
Az irracionalizmus képzeletbeli világokat teremt, amelyeket téveszmék és konspirációs elméletek uralnak. Ezzel szemben a racionális gondolkodás a tények tiszteletén és a logikus érvelésen alapul. Az irracionalitás primitív ösztönöket szít, szemben az értelemmel, amely képes a problémák felfogására és megoldására, legyen az tudományos, társadalmi, erkölcsi vagy magánéleti. A tudomány lényegében rendszerbe szedett racionalizmus.
Boldogkői Zsolt
-
A tudomány arra kíváncsi, hogy milyen a világ valójában, és nem arra, hogy mitől érezzük jól magunkat. Ezzel szemben sok tudománytalan elképzelés azt keresi, hogy miben esik jól hinni, és nem azt, hogy mi az igazság.
Carl Sagan