Ahogy az agár, vizsla, pincs, kuvasz, Komondor, uszkár, kopó és szelindek Mind kutya névre hallgat; de a rangsor Gyorsat is ismer, és jószimatút, Lassút, láncosat és vadászebet, Aszerint, hogy a természet kegye Milyen tudást zárt beléjük: ez adja Egyéni nevüket az általános Megjelölésen túl. Éppígy az ember.

Kapcsolódó idézetek

1. Egy név akár ítélet is lehet. Vannak nevek, amelyek maguk után rántják a név viselőjét, mint az üledékes folyó vize a nagy esőzések után, és bármennyire próbál ellenállni az illető, egy meghatározott sorsot szabnak ki rá. Aztán ott vannak azok a nevek, melyek álarcként mûködnek: leplezik, másnak mutatják be viselőjüket. A legtöbbnek persze nincs semmi hatalma. José Eduardo Agualusa
2. Ahogy egyikünk sem "csak egy ember", hanem összetett egyén, akinek a teste csak egy eszköz, amin keresztül megtapasztalhatja az életet, ugyanez igaz az állatokra is. Lehet, hogy másként néznek ki, másként "beszélnek", másként viselkednek, de a lényeg ugyanaz, főleg abban a tekintetben, ami erkölcsileg számít. Élnek, tudatosak, éreznek, szenvedni tudnak, családjuk és barátaik vannak, biztonságot és kényelmet keresnek.
3. A ló szebb, mint az ember, a madár bájosabb, a macska kecsesebb, a kutya hûbb, a kígyó kitartóbb, az oroszlán bátrabb és a termesz okosabb. Mivel vesztegettük meg a természetet, hogy nekünk adta mégis a legveszedelmesebb fegyvert, az aljasságot, amely lehetővé teszi, hogy a többi állat fölé kerüljünk? Karácsony Benő
4. Az emberiség általában ilyen is, meg olyan is. Például zsugori, önző, irigy, tudatlan, együgyû és gyáva. De kedves is, okos, barátságos, megbocsátó, gondoskodó és - nagylelkû. Minden nem fér bele mindenkibe. Jonas Jonasson
5. Az állatoknak nincs nevük, nem is lenne természetes. Az állatok egyszerûen vannak, azt teszik, amit az ösztöneik diktálnak, egy név csak félrevisz és összezavar mindent. Az meg, hogy a barátod, tiszta hülyeség. Ez csak neked fontos, te képzeled bele a viszonyotokba, mert neked van rá szükséged. A jávorszarvasnak tökmindegy. Erlend Loe
6. Egy kutya elnevezése a személyiségként - és ezzel antropomorfizálható lényként - való azonosítás kezdete. De muszáj neki nevet adni. Ezzel fejezzük ki, hogy szeretnénk megérteni a kutya természetét; ha nem nevezzük el a kutyát, az olyan, mintha nem is érdekelne bennünket. Mindig elszomorít, ha egy kutyát Kutyának hívnak: ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gazdája nem ismeri el az élete részeként. A Kutya nevû kutyának nincs saját neve: ő csak egy alfaj. Nem kezelik egyéniségként. Amikor nevet adunk a kutyának, azzal elindítjuk a személyiséggé válás útján.
7. Általában véve minél intelligensebb egy állat, annál inkább van "egyénisége".
8. Nem ismersz-e embereket, akik prédalesők, hálófonók, mint a pók? (...) Nem ismersz-e olyanokat, akik gyûjtenek, mint a hörcsög, akik vérengzők, mint az oroszlán, vagy gyávák, mint a nyúl, vagy szolgálatra valók, mint a ló, vagy alattomosak, mint a kígyó? Mi egyéb ez, ha nem maradvány az előbbi életnek a természetéből? Gárdonyi Géza
9. Hát mi az állat? Járó por. És mi az ember? Beszélő sár. Schein Gábor
10. Minden élet terjeszkedni akar. A fû, a cserebogár, az antilop: mind ki akarják tölteni életük lehetséges terét. Az ember is. És az ember az élőlények többségénél jobban el tud hárítani minden akadályt, ki tud irtani minden élőlényt, amely útjában áll. A tigrisek, sasok, krokodilusok esetlen kispályás kezdők hozzá képest. Hankiss Elemér