Ahogyan az erős szél elsodorja a bárkát a vízen, úgy képes elragadni az ember értelmét még egyetlen érzék is, ha az elme arra összpontosít.

Kapcsolódó idézetek

1. A tervek változnak, az ember csak annyit tehet, hogy szélirányba fordítja a vitorlákat, és hagyja sodortatni magát az árral.
2. Az emberi elme olyan, mint egy hajó a tengeren: iránytû vagy külső viszonyítási pont - például a csillagok - nélkül nem tudja a haladási irányt korrigálni.
3. A tiszta ész (...) magában, meglehet, rossz iránytû, amely, ha csak erre hagyatkozik a hajós, olyan tekervényes utakra csalja, hogy a cél végül is elvész előle a ködben. Arthur Koestler
4. A vizet felkavarja a hullámok ereje, a haragvó embert pedig az értelmetlen gondolatok. Evagriosz Pontikosz
5. Hogyha kezedben pénz van, biztos szél viszi bárkádat.
6. Az érzelmek olykor nagyon erősek tudnak lenni, ezzel együtt olyan gyorsan változnak, akár a szél.
7. Érzékeink megcsalnak bennünket, a vízbe dugott botot az ép szem is megtörtnek látja. Az elmélkedés azonban csak akkor csal meg, ha hibás. Németh László
8. Az embernek a szelleme és a szenvedélye a kormánylapát, (...) és a tengerjáró lelkünk vitorlái. Ha valamelyik eltörik, az ember csak hánykolódni és sodródni tud, vagy még mozdulatlanul vesztegel a tenger közepén. Az értelem számára egyedül az irányítás a meghatározó erő; és a szenvedély, amit nem tartunk kordában, olyan láng, amely saját magát pusztítja el. Kahlil Gibran
9. Az embernek a szelleme és a szenvedélye a kormánylapát, (...) és a tengerjáró lelkünk vitorlái. Ha valamelyik eltörik, az ember csak hánykolódni és sodródni tud, vagy még mozdulatlanul vesztegel a tenger közepén. Az értelem számára egyedül az irányítás a meghatározó erő; és a szenvedély, amit nem tartunk kordában, olyan láng, amely saját magát pusztítja el. Kahlil Gibran
10. Néha egy erős fuvallat szárnyára kapja az embert, és csak röpíti magával az ismeretlenbe. Bár felkészületlenül éri, mégis talán jobb helyen teszi le, mint hinné. Nora Roberts