Ahogyan ez a kő nem fog kenyérré változni, ugyanúgy nem változik meg a világ sem! Marad, ami volt: a harag, a keserûség, a paráznaság, a kapzsiság és az indulatok világa!

Kapcsolódó idézetek

1. Az emberek nem változnak. Még a rettenetes háborúk sem változtatják meg őket. Elbarikádozzák magukat régi meggyőződéseik és szokásaik mögé, és nem egykönnyen bújnak elő onnan, sőt: a gyengeségek, a káros szenvedélyek, a csalások, az alattomosságok, a sunyiságok nemhogy eltûnnének a katasztrófák után, időnként szégyenszemre még meg is erősödnek. Aharon Appelfeld
2. Napjainkban az emberből nem lesz felnőtt, megmarad gyereknek. A gyerekek pedig hûvös szemmel nézik a világot. Én is. Nem mintha a hozzám hasonlóknak nem volnának szorongásaik. Szörnyû szorongások gyötörnek. De a szem, az hideg marad. Hideg, akár a kő. És nincsenek könnyei. Natalia Ginzburg
3. Sok minden megváltozik, igen. De az ember mindig ugyanaz marad. A világ rabszolgája. A saját világáé. A vágyaié.
4. A dolgok sohasem mentek, és soha nem is mehetnek se jobban, se rosszabbul - az éhség, a szenvedés és a csalódás (...) az élet megváltozhatatlan törvényei. George Orwell
5. A harag érzése önmagában nem bûn, az viszont már bûnös dolog, ha megtûrjük és elraktározzuk magunkban. A keserûség az elraktározott harag következménye. Gary Chapman
6. A boldogtalanság olyan, mint a rossz időjárás: egyszerûen csak van, és hiába minden optimista hozzáállás, nem fog tőle megjavulni az idő. Alexander McCall Smith
7. A jelen soha ki nem elégít; a jövendő pedig bizonytalan, és a múlt visszahozhatatlan. Arthur Schopenhauer
8. Egy gyûlölettel teli világban sem szabad lemondanunk a reményről. Egy haraggal teli világban sem szabad lemondanunk a békességről. Egy kétségbeeséssel teli világban sem szabad lemondanunk az álmainkról. Egy bizalmatlansággal teli világban sem szabad lemondanunk arról, hogy higgyünk egymásban. Michael Jackson
9. Gondold meg és igyál: Örökké a világ sem áll; Eloszlik, mint a buborék, S marad, mint volt, a puszta lég. Vörösmarty Mihály
10. Emberek között, akik valaha szerették egymást, nincs és nem is lehet soha igazi harag. Lehet düh, bosszúvágy; de harag, az a szívós, számító, váró harag... nem, ez lehetetlen. Márai Sándor