Ugrás a tartalomra
Akadnak néha nagy és erős érzések a világon. Azokba mindig sajnálat vegyül. Minél jobban szeretjük imádatunk tárgyát, annál inkább áldozatnak látjuk. A nő iránt való részvét némelyeknél túlcsap az értelem határain. Együttérzésük elérhetetlen körülmények közé helyezné a nőt, amilyenek nincsenek a világon, csak a képzeletünkben élnek, és még a levegőre is féltékenyek, amely körülveszi, még a természeti törvényekre is, még a születése előtt eltelt évezredekre is.
Kapcsolódó idézetek
-
A szeretettől nem idegen, hogy miközben szeretek valakit, időnként lehetnek erős negatív érzéseim és indulataim is vele szemben. Valakit szerethetek, de pillanatokra gyûlölhetem, megharagudhatok rá, lehetek rá féltékeny, akár félhetek is tőle. Ez mind belefér, nem mond ellent a szeretetnek.
Pál Ferenc
-
Bántalmazó ember mellett felnőve nehéz napirendre térni a fölött, hogyan szerethetünk valakit, akit gyûlölünk, vagy hogyan gyûlölhetünk valakit, akit szeretünk. Furcsa érzés. Szívesebben léteznénk olyan világban, amely jókra és rosszakra tagolódik, akiket vagy gyûlölünk, vagy szeretünk, de a valóságban nem ilyenek az emberek.
Trevor Noah
-
Mi, férfiak valamiféle kétnyelvû, szinte azt mondhatnám, két-értelmû életet élünk. A nőkkel "szerelemről" "kötelességről", "jogról", "jóról", "rosszról", "szánalomról", "reményről" és más irracionális és érzelmi fogalmakról beszélünk, amelyek nem léteznek, és amelyeket csupán azért kellett kitalálni, hogy féken tartsuk a nők túláradó érzelmeit, de magunk között és könyveinkben egészen más szavakat, mondhatnám, egészen más nyelvet használunk. A "szerelemből" "előnyök elvárása" lesz, a "kötelességből" "szükségszerûség" vagy "alkalmasság", és a többi szavak is épp így átváltoznak. Mi több, a nőkkel úgy beszélünk, mintha kimondhatatlanul tisztelnénk nemüket (...), de a hátuk mögött úgy tekintjük őket, és úgy is beszélünk róluk - kivéve a nagyon fiatalokat -, mint akik alig többek egy "ész nélküli szervezetnél".
Edwin A. Abbott
-
Az megeshet, hogy valaki ne szeresse a nőket. De nemigen eshet meg, hogy aki szereti őket, ne vigye olykor túlságba szeretetét.
Robert Merle
-
A szeretet, amit egy nő iránt érezhet az ember, bonyodalmakat von maga után. Azt hiszem, egy nőt nem lehet csak úgy egyszerûen szeretni. Ahhoz több kell.
Márai Sándor
-
S csakugyan személynek szól ez az érzés, mellyel egy férfi egy nő felé fordul? Nem a vágynak szól, örökké és csak a vágynak, mely néha, átmeneti időszakokra, testet ölt? S a mesterséges izgalom, melyben élünk, nem lehetett célja a természetnek, mikor megalkotta a férfit és asszonyt adott melléje, mert látta, hogy nem jó nekik egyedül.
Márai Sándor
-
Ha egy nő egyszer elárulta vonzalmát egy férfi iránt, akkor kettőjük között tüzes, rejtélyes, veszedelmes levegő rezeg. A szerelmesek mindig félelmetes tisztánlátással érzik meg, hogy mit érez irántuk valójában a szeretett ember, és mert a szerelem a maga lényének következtében mindig a határtalant akarja, ezért szükségszerûen ellenszenves, elviselhetetlen számára minden, ami határolt, ami korlátolt. A másik gátjai és gátlásai mindig megéreztetik vele az ellenállást, s abból, hogy nem adja oda magát teljesen, joggal érzi a titkolt ellenkezést.
Stefan Zweig
-
A világon minden csak a nő jelenvalóságától lesz igazán emberi és szép, de az is lehet, hogy ez a nő bennünk él csak, mint a vágy, vagy mint elképzelés, de a világon nincs sehol. Néha olyan ez (...) mintha a férfi, talán mert nőtől születik, egyszerre férfit is, nőt is hordozna magában. Lehet, hogy aztán ezt a nőt keresi egész életében.
-
A nők hihetetlen lények. Az asszonyi lélek ésszel fel nem fogható. Mert hogy lehet így szeretni valakit, aki már az első pillanatban ilyen szörnyû, szinte elviselhetetlen fájdalmat okoz, amilyet gyerek az anyjának?
Cserna-Szabó András
-
Hiába tagadjuk, az emberi érzelmek igenis bonyolultak. Egymásnak ellentmondó, gyakran megfejthetetlen vágyaktól vezérelt, sokszínû életet élünk.
Guillaume Musso