Ugrás a tartalomra
Aki (...) fiatalon hal meg, az örökre fiatal marad a többiek emlékezetében. S ami a halállal farkasszemet nézve ragyog föl, az örökre fényleni fog.
Kapcsolódó idézetek
-
Aki nem veszíti el a helyét, az sokáig él. Aki pedig meghal, de nem felejtik el, az halhatatlan.
Lao-ce
-
Ha meghalok, (...) talán lesznek barátok, akik meggyászolnak, akik hordozzák az emlékem. Ez a lélek halhatatlansága, a végtelen örökség, a gyász táplálója.
Robert Anthony Salvatore
-
Az emlékezet életet ád; s ki tetteiben megemlegettetik, az halhatatlan lesz.
Kölcsey Ferenc
-
Hogyan lehetne versengeni azokkal, akik fiatalon haltak meg, akik az emlékekben nyugszanak, és évről évre csak szebbek és jobbak lesznek? Miközben mi öregszünk, lerakódik ránk a zsír, mellünk megereszkedik, járásunk merevebbé válik, tekintetünk eltompul, és már a gondolkodásunk sem a régi, hibázunk, zöldségeket beszélünk vagy esetlenül, sértőn, bántón, ártón fogalmazunk, míg ezek a halottak sosem hibáznak, ők sosem kiállhatatlanok reggelente, sosem szellentenek a reggelinél, sosem felejtik a koszos alsógatyájukat a kád szélén, nem rosszkedvûek, nem igazságtalanok vagy önzők és mogorvák; a halottak csak folyamatosan ragyognak az emlékeinkben.
Jón Kalman Stefánsson
-
Míg a halandó lénynek az ifjukor üdve virul még,
sok sose-teljesülő tervet eszel ki bohón;
percre se gondol rá, hogy a Vénség és a halál jön,
kórtól nem riadoz, míg fiatal meg erős.
Ó, be rövidlátók, kik nem veszik észre, be gyorsan
illan az ifjúkor s véle az élet is el.
-
A fiatalság joga hinni és remélni. De az öregek tisztábban látják a halált.
Alexandre Dumas
-
Az ember könnyen megfeledkezik róla, hogy fiatalon mindent másképp lát, minden sokkal szebbnek tûnik. (...) A romlás hirtelen következik be, a világ egyik napról a másikra hullik darabokra.
Per Petterson
-
Amit magunknak csinálunk, az velünk hal meg. Amit másokért és a világért teszünk, megmarad és halhatatlan.
Albert Pike
-
Az embernek lelke van, amely hinni és repülni tud, s ez a lélek halhatatlan és farkasszemet néz a világgal.
Márai Sándor
-
A tegnapokkal fogy az élet,
A holnapokkal egyre nő,
S szemedben mégis mindörökké
A mának arca tûn elő.
(...)
Ezért ha illan ez az év is,
S a múltba szállva szétomolt,
Lelkedben ott a kincs örökre,
Amely valaha benne volt.
Mihai Eminescu