Ugrás a tartalomra
Akik hisznek Istenben, azt gondolják, hogy Isten helyezte az embereket a Földre, mert azt gondolják, hogy az emberek a legkülönb létezők, holott az ember is csak egy állat, és tovább fog fejlődni egy másik állattá, ami sokkal okosabb lesz, és becsukja az embereket egy állatkertbe, úgy, ahogy mi csukjuk állatkertbe a csimpánzokat és a gorillákat. Vagy az emberek megkapnak egy betegséget, és kihalnak, vagy olyan sok szennyezést okoznak, hogy megölik vele magukat, és csak rovarok lesznek a Földön, és akkor ők lesznek a legkülönb létezők.
Kapcsolódó idézetek
-
Az ember az egyetlen élőlény a Földön, amelyik szerint van Isten. És az egyetlen, amelyik úgy viselkedik, mintha mégsem létezne.
-
Ha valóban létezik Isten, aki a világot kormányozza, vagy teljesen ostobának, vagy szadistának kell lennie. Vagy ami még valószínûbb: mi, akik olyan nagyon fontosnak érezzük magunkat, az Õ szemében nem vagyunk többek, mint jól idomított kis egerek, amelyeket egész életükben nevetséges és megalázó mutatványokra kényszerít. Aki pedig nem akar a többiekkel játszani, azt eltapossa, akár egy nyomorult férget.
-
Mert az élet az valami roppant különös dolog. Az úgy odakötözi az embert a földhöz, egy völgy hajlatához, vagy egy domb oldalához, úgy odakötözi még akkor is, ha nehéz és nyomorúságos élet, hogy az ember lassanként odanő hozzá, gyökeret ereszt belé s lassan otthonának kezdi érezni akkor is, ha idegen.
Wass Albert
-
Az emberek azért hisznek Istenben, mert a világ nagyon bonyolult, és azt hiszik, hogy olyan bonyolult dolog, mint egy repülőmókus, vagy az emberi szem, vagy egy agy, nem következhetett be véletlenül. Logikusan kellene gondolkozniuk, mert ha logikusan gondolkoznának, akkor belátnák, hogy csak azért tehetik fel ezt a kérdést, mert ők már bekövetkeztek. Több milliárd olyan bolygó létezik, amelyeken nincs élet, de azokon a bolygókon senki sincsen, akinek agya van hozzá, hogy ezt felfoghassa. Olyan, mintha az egész világ pénzt dobálna fel, mert akkor valaki előbb-utóbb eléri, hogy sorozatban 5698-szor kijöjjön neki a fej, és akkor azt gondolná, hogy milyen különleges. Pedig nem az, mert rajta kívül milliók vannak, akiknek nem jött ki az 5698 fej. A földön véletlenségből jelent meg az élet. De ez egy nagyon különleges véletlen.
-
Az ember azért hisz bizonyos dolgokban, mert úgy kondicionálták, hogy higgyen bennük. Rossz indokokat találunk olyasmihez, amiben ösztönösen is hiszünk - ez a filozófia. Az emberek azért hisznek Istenben, mert úgy kondicionálták őket, hogy higgyenek Istenben.
Aldous Huxley
-
Isten tehát megteremtette az embereket, akik rendelkeznek bizonyos képességekkel és szabad akarattal, ám amint használni kezdik ezeket a képességeket és a szabad akaratukat, a pokolba jutnak érte, vagy más büntetést rónak ki rájuk emiatt? Más szavakkal: megteremtik az embert a rendkívüli képességeivel, ám az élet értelme abban áll, hogy azokat nem használhatja, különben megbüntetik.
Bärbel Mohr
-
Mindennek meg kell halnia. Ez az igazság. Az ember szereti azt hinni, hogy mindig van remény, hogy legyőzhető a halál. Egyedülállóan emberi elképzelés, hogy a dolgok jobbra fordulnak, ami talán abból a páratlan felismerésből fakad, hogy nem fordulnak jobbra. Nem lehet biztosan tudni. De gyanítom, az ember az egyetlen olyan állat, ami tudja, hogy a halála elkerülhetetlen. Más állatok a jelenben élnek. Az emberek nem tudnak a jelenben élni, ezért feltalálták a reményt.
-
Az embereknek muszáj istenekben hinniük, már csak azért is, mert olyan nehéz az embereknek hinni.
Terry Pratchett
-
Különös, kiemelten fontos helyet kapott az ember (...) ebben az univerzumban azáltal is, hogy Isten valamennyi élőlény között csak őt teremtette önmaga képére, szemben más mítoszokkal és vallásokkal, amelyek isteneiket gyakran nem-emberi, félemberi vagy állati lényekkel, illetve akár szörnyekkel azonosították.
Hankiss Elemér
-
Az állat állandóan érzi, tudja, hogy számára mi a helyes, és cselekedeteit ez határozza meg. Nem így az ember. Valaki kitalál valami baromságot arról, hogy adott esetben hogyan érdemes eljárni, ami esetleg, akkor és éppen ott, némi hasznot hajt a csoportjának, esetleg csupán beszélni lehet róla, a többi szerencsétlen pedig ezt azonnal szabálynak tekinti. Lehet, hogy ők maguk sohasem jöttek volna rá a kitalációra, de ész nélkül másolják, a szabály utasításait betartják. Szabály szerint élik életüket, építik házukat, nevelik gyermekeiket, még akkor is, ha a körülmények már régen megváltoztak. Valaki például Istent talált ki, akit senki se látott és még sok száz generációval utána is azt hiszik, hogy van Isten, vannak ördögök, van kezdet és van vég, mert a régi szabályok ezt állítják. A tömérdek régi, elavult szabályt pedig tradíciónak tekintik, és gondosan őrzik, nehogy véletlenül megváltozzék.
Csányi Vilmos