A civilizációhoz szükséges gondolkodás (...) az egyének privilégiuma - vegyük példának a mi Newtonunkat vagy Einsteinünket. A kollektív intelligencia egyszerû redundanciája nem képes kialakítani az emelt szintû gondolkodást - ahogy közülünk, emberek közül százmillió sem lett volna képes, bármennyire erősen töri is a fejét, előállni Newton törvényeivel vagy a relativitáselmélettel.

Kapcsolódó idézetek

1. Albert Einstein mély értelmû megállapítása szerint: "Nem oldhatjuk meg az előttünk tornyosuló problémákat ugyanazon a gondolkodási szinten, ahol létrehoztuk azokat."... Amíg meg nem értjük korlátozott gondolkodásunkat, nem dönthetünk úgy, hogy átalakítjuk azt vagy megváltoztatjuk magunkat... Amikor meg tudjuk látni az új választási lehetőségeket, meg is tudjuk teremteni azokat. De ennek elérése érdekében meg kell változtatnunk korábbi gondolkodásunk, az eredeti lehetőségek létrehozásának szintjét.
2. Az ember természetes állapota valamilyen normális értelmesség, hacsak ezt különböző sérülések, testi-lelki betegségek nem csökkentik le a félénkség, a korlátoltság szintjére. Merem állítani és hiszem is, hogy a Leonardók, Newtonok és Einsteinek többen vannak, mint ahogy azt a történelem mutatja, csakhogy gyakran nincs alkalmuk kifejlődni, és így színre lépni.
3. Gondolkodásunk (...) nem individuális, mint érzeteink és érzéseink, hanem univerzális. A gondolkodás csak azáltal kap individuális jelleget minden egyes emberben, hogy mindenki a saját individuális érzeteire és érzéseire vonatkoztatja. Az univerzális gondolkodás ilyen módon keletkező sajátos árnyalatai különböztetik meg egymástól az egyes embereket. Rudolf Steiner
4. Az intelligencia egy kicsit túlértékelt fogalom, azt hiszik, hogy az valamiféle isteni tulajdonság, amivel mindent meg lehet oldani. Erről szó sincs. Az intelligencia bizonyos problémák megoldására tesz alkalmassá, ezekben nagyon jók vagyunk, másokban kevésbé. Csányi Vilmos
5. Az az ember is, aki azt mondja, hogy nincs Isten, ellentmond egy fontos filozófiai alapelvnek. Õ mint véges értelemmel bíró személy tesz abszolút kijelentést a végtelen természetéről. Ez olyan, mintha azt kérdeznénk, hogy mennyi az emberiség teljes tu­dása. Albert Einstein, a Nobel-díjas fizikus azt mond­ta, hogy az emberiség a teljes tudásnak kevesebb, mint egy százalékát képes felfogni. Ha a teljes tudás­nak csupán egy százalékával rendelkezünk, nem lenne lehetséges Isten számára, hogy a maradék kilencven­kilenc százalékban létezzen?
6. Egy bizonyos intelligenciaszint alatt nem éri meg emberekkel foglalkozni, mert egyszerûen képtelenek összetetten látni a világot. Amit az ösztönük sugall, arra mennek, nem látnak se jobbra, se balra, csak előre. Kordos Szabolcs
7. Nem tudjuk megmondani, hogy miért, egyszerûen csak tény, hogy bölcs dolog úgy gondolkodni, ahogy a régiek szoktak; ha nem így cselekszünk, az tetszhet nekünk vagy racionalizmusunknak, de valamit elvesz a világból. Carl Gustav Jung
8. Az emberek azt hiszik, hogy az intelligencia arról szól, hogy észrevegyük a lényeges dolgokat (azaz a mintaészlelés). Egy összetett világban azonban az intelligencia inkább olyan dolgok figyelmen kívül hagyása, amelyek irrelevánsak (azaz a téves mintaészlelés elkerülése). Nassim Nicholas Taleb
9. Az arrogancia túlbonyolítja a szavakat, mert azt hiszi, hogy az intelligencia csak néhány kiválasztott kiváltsága. Az elegancia viszont úgy alakítja át az összetett gondolatokat, hogy mindenki megértse azokat. Paulo Coelho
10. A véleményt a legprimitívebb válasznak tartom, hiszen megelőzi a gondolkodást, és mûveltséget csak gondolkodásból lehet teremteni, és fordítva. Ha elvesszük a gondolkodási lehetőségeket és alkalmakat, akkor csupán informált, izolált egyedek társadalmát teremthetjük meg. Ágh István