Állok itt most kiraboltan, szerelemből számûzötten, félig élve, félig holtan, állok árván, megraboltan.

Kapcsolódó idézetek

1. Nyüszítve, fogvacogva. Kiszolgáltatva, megalázva. Tehetetlenül, ragaszkodva. Megrémülve és becsapva.
2. Árva vagyok, árva, Mint mezőben tarló, Kinek ékességét Elvette a sarló.
3. Teljesen tehetetlen vagyok, csak állok, és bárgyún szemlélem, ahogy az egész életem éppen darabokra hullik.
4. Már nem érzem, hogy mellettem lenne. Azt hiszem, már nincs itt. Azt hiszem, elhagyott, végleg elment.
5. Úgy érzem, elvesztem a messzeségben, s szívemet ott hagytam a sötétségben. Keresem, ki rabolta el tőlem, de arca csak homály a ködben. Tóth Eszter
6. Elraboltak engem a gonosz évek És ami drága, ami halhatatlan, Azok tûnt tájak, fájó töredékek Juhász Gyula
7. Elveszni egy dolog. Elveszettnek maradni egy másik. Charles Martin
8. A múltat eltörölték, s a jövő meg sem érkezett, sodródom a nem létező jelenben, szerelemben, hitben, kételyekben úgy tûnik, hogy az életen csak átlebbentem éppen. Paulo Coelho
9. Od`adtam néked mind a lelkem. (Van-e, van-e ily elhagyott?) Most itt ülök a lábaidnál, s már úgy érzem, nem is vagyok. Kosztolányi Dezső
10. Nincs vígaszom, nincs támaszom, védelmet sem remélek, gürcölnöm kell hát szüntelen, hogy mégiscsak megéljek. Robert Burns