Ameddig élnek a szülei az embernek, biztos lehet abban, hogy az anyja és az apja egyértelmûen jót akar neki. Persze családja válogatja ezt is, de az esetek nagy részére ez jellemző. Ezen kívül, ha sikerül egy olyan feleséget beszerezni valahol, aki valóban barát, az hatalmas mázli. És ennyi "a lista". Minden egyéb kapcsolat mögött valami érdek van. Talán még az ember gyerekei azok, akik feltétel nélkül, minden marhaságával együtt, elfogadják és szeretik.

Kapcsolódó idézetek

1. Egy bizonyos korig egy gyerek egyetlen okból szeret téged feltétlenül és minden ok nélkül: mert az övé vagy. A szüleid és a testvéreid is pont ezért szeretnek téged az élet hátralevő részében. Fredrik Backman
2. Talán valóban születnek néha örök és megbonthatatlan kapcsolatok. Egyesek tényleg rátalálnak arra az emberre, aki jóban-rosszban kitart mellettük. Ez az ember lehet, hogy egy házastárs, és ünnepelheted őt álomesküvővel, de az is lehetséges, hogy az az ember, akire egy életen át számíthatsz, az az ember, aki igazán ismer, talán még jobban ismer, mint te önmagadat. Õ nem más, mint az az ember, aki melletted volt gyerekkorod óta.
3. Amíg ember az ember, kell neki a "valaki", akivel egészen egy tud lenni. Nem gyöngül ez az igény az élet delén, és nem szûnik meg öregkorban sem. Talán inkább egyre fokozódik. Annak nagyon szép az élete, akinek halála pillanatáig megvan ez az egyetlen "valakije".
4. Sokszor külön akarjuk szemlélni az anyaságot és az apaságot, az egyes személy életét, pedig az ember társadalomban él, és azon belül családban. A szülők is együtt szülők igazán. Erdő Péter
5. A család nyújtja a legjobb védelmet az egyén számára. (...) Mármint nem a szülőkre gondolok, hanem egy saját családra. Egy jó férjre és néhány gyerekre, akik összekötik a szülőket egymással. Meg egy otthonra. Karin Smirnoff
6. Változnak a dolgok és változnak az emberek is. A barátok megkomolyodnak, elköltöznek, megnősülnek, gyerekük lesz. (...) Ha az ember szerencsés, az idő múlásával megmarad néhány - vagy legalább egy - barát, akikkel az életünk során találkoztunk. Nicholas Sparks
7. Ami engem illet, számomra már nem jelent gondot, hogy a szüleim olyan életet élnek, amilyent élnek, elfogadom, hogy ez az övéké. De azt is tudom, hogy egy adott szempontból - érzelmi szempontból - nem szeretnék ilyen életet élni. És ezzel sincs gondom. Emberek, és ez az ő életük. Én ezt tiszteletben tartom, elfogadom, annak ellenére, hogy feltételezem, nem lesz jó vége. Csernus Imre
8. Meglepően hosszú ideig képesek azt gondolni az emberek, hogy a szüleik borzasztóan okosak, iszonyatosan viccesek, és halhatatlanok. Talán ez valami biológiai funkció, hogy a gyerekek egy bizonyos korig feltétel nélkül és korlátlanul szeretnek minket, egyetlen okból kifolyólag: az övék vagyunk. Minden elismerésem a biológiának. Fredrik Backman
9. Ha olyan szerencsések vagyunk, hogy a szüleink (...) magas kort élnek meg, akkor észrevesszük, hogy a szerepek felcserélődnek: az apából gyerek lesz, aki a fián keresztül éli ki magát.
10. Vannak dolgok, amiket mindenki szabadon eldönthet. Ahogy a szülei iránt érez, az csakis a maga dolga és nem hasonlítható máshoz. De az irántuk érzett szeretet ne gátolja semmiben, ne aggódjon sokat miattuk. Járja mindig a maga útját és legyen büszke rá. A maga élete az ő életük is, és az a tény, hogy maga az, aki lehetővé teszi szeretteinek, hogy őbenne éljenek mindörökké.