Ugrás a tartalomra
Ami meghalt, az halott, és kész. Nincsen már utána semmi, Jóisten sincsen. Mert ha volna Jóisten, akkor nem lenne olyan pokolian messze a mennyország!
Kapcsolódó idézetek
-
Akit az Isten elhagyott:
az hagyja el az embereket.
Aki nélkül megvan az Isten:
az emberek is megvannak anélkül.
Simonyi Imre
-
Mi a halálban vagyunk mindannyian. Isten nélkül halottak vagyunk. Õ az élet, ő minden. Ha nem találkozol vele, és nem fogadod el Õt, Isten Egyetlen Földi Megtestesülését, Jézus Krisztust, akkor halott vagy. Ennyi.
Kubiszyn Viktor
-
A halottakból nem válnak élők többé, ha mégannyira keresi, s meg is találja őket az ember. Akit az istenek maguk mellett akarnak tartani, annak ott a sírja, ahol összeesett.
-
A halál? Ugyan. Egyszerû mód a szenvedések megszûnésére. Aki halott, már nem szenved. A halál megváltás. Ám a megváltást sem osztogatják olyan könnyen.
John Caldwell
-
Isten útjai kifürkészhetetlenek az élők számára, a halál után viszont azt a kevés szabályt is felrúgja. Semminek sincs értelme.
J. D. Barker
-
Amikor meghalunk, a lelkünk egyik testből a másikba költözik. Ezért a halál voltaképpen nem is létezik. Nincs menny, amire várjunk, és nincs pokol, amitől rettegjünk.
Elif Safak
-
Az élet értelme nem a halálon túli valami, jutalom vagy büntetés, örök, émelygő édelgés a jóknak, pokol a rosszaknak. A halálon túl nincsen semmi.
Csányi Vilmos
-
A semmi mint fogalom a halálunk után nyer értelmet, mert nem lesz menny s pokol, csak a nagy semmi, amit mi már nem tudunk majd hova tenni, mert nem fogunk gondolkozni, érezni.
Nikodém Vanda
-
A halál után nincs visszatérés, és nem lehet megnézni, miből szálltunk ki. Bocsánatot sem lehet kérni a dologért. Nincs folytatás... A halált nem lehet uralni. Mindig ő az, aki felülkerekedik.
Jodi Lynn Picoult
-
A szeretet - útjában áll a halálnak. A szeretet az élet. Mindent, mindent, amit csak értek, azért értem, azért létezik, mert szeretek. Mindent csakis ez fûz össze. A szeretet az Isten; meghalni annyit jelent, mint nekem, a szeretet egy részecskéjének, visszatérni a közös örök forráshoz.
Lev Tolsztoj