Ugrás a tartalomra
Annak a kisgyermeknek a helyzetében vagyunk, aki bemegy egy hatalmas könyvtárba, amely számtalan, különböző nyelven írt könyvvel van tele. A gyermek tudja, hogy valakinek meg kellett írnia azokat a könyveket. De hogy hogyan, az számára elképzelhetetlen. Nem érti a nyelveket, amelyeken a könyvek íródtak. Homályosan gyanít valami misztikus szabályt a könyvek elrendezésében, de nem tudja, mi az.
Kapcsolódó idézetek
-
Azt szeretném tudni (...), mi is van egy ilyen könyvben, amíg csukva van. Természetesen betûk vannak benne, melyeket papírra nyomtattak, de mégis valaminek kell még lennie benne, mert ha kinyitom, egyszerre előttem áll egy egész történet. Személyek bukkannak fel, akiket még nem ismerek, mindenféle kalandok, tettek és harcok fordulnak elő - és néha tengeri viharok játszódnak le, vagy az ember idegen országokat és városokat lát. Ez mind benne van ugyanis valahogyan a könyvekben. El kell olvasni, hogy átélhessük, ez világos. De belül mindez már előre megvan.
Michael Ende
-
Egy gyermek egyedül a könyvével valahol bent a lélek titkos szobáiban saját képeket alkot, amelyek minden mást felülmúlnak. Ezekre a képekre az embereknek szüksége van. Azon a napon, amikor a gyerekek fantáziája többé már nem tudja megalkotni őket, azon a napon az emberiség szegény lesz. Minden nagy dolog, ami a világban történt, először egy ember fantáziájában történt, és hogy a holnap világa hogyan fog kinézni, nagyrészt annak a képzelőerőnek a mértékétől függ, amit azok birtokolnak, akik éppen most tanulnak meg olvasni. Ezért van szüksége a gyerekeknek könyvekre.
Astrid Lindgren
-
Az emberek a könyvek jelentését keresik. Még ha a könyvnek nincs is jelentése, akkor is belemagyaráznak valamit.
-
A gyermekek furcsa kis teremtmények. Ha nagyon megijednek, különösen ha olyasmitől, amit nem értenek... nem beszélnek róla. Magukba fojtják. Látszólag, talán, elfelejtik. Az emlékkép azonban mégis ott rejlik bennük, valahol mélyen.
Agatha Christie
-
A gyermek, ha túljutott az ábécéskönyvön, azt hiszi, hogy tud olvasni, hiszen kibetûzi az üzletek cégtábláit, az újságok címeit és minden szót, minden mondatot, ami a szeme elé kerül. Azt képzeli, ha elmenne egy könyvtárba, fel tudná fogni az ott sorakozó könyvek értelmét. De ha megpróbálná elolvasni őket, hamarosan rájönne, hogy a "mechanikus olvasás" semmit sem ér, otthagyná a könyvtárat, és visszamenne az iskolába.
Maria Montessori
-
Meglepődnél (...), ha tudnád, hogy mennyire logikusan tudnak a gyerekek gondolkozni, és hogy milyen tökéletesen felépített világ van a fejükben, amit mindig újabb információval töltenek meg. Nem mondom azt, hogy tudatosan hoznak meglepően logikus döntéseket, de a bennük zajló események örök rejtélyt képeznek. És hihetetlenül bátrak, mert nem ismerik az igazi veszélyt, nem tudják felfogni a következményeket, és ez a bátorság viszi őket előrébb és teszi őket képessé, hogy felmásszanak akár egy olyan fára is, amire egy felnőtt nem lenne képes. Bízik a saját erejében és a fa jóindulatában. Hidd el (...), fogalmunk sincs, mi zajlik le ezekben az apró kisemberekben.
John Cure
-
A nyelv titokzatos dolog. Nemcsak a beszéd, a szó közöl, többet mond olykor a szem, egy félbehagyott kézmozdulat.
Pilinszky János
-
A könyvek nem ritkán a könyvekről szólnak: olyan, mintha egymás között beszélgetnének. Ennek fényében a könyvtár számomra mindennél izgatóbb volt. A hosszú, évszázados mormogás színhelye, egy felfoghatatlan dialógus az írótáblák között, egy élő dolog, az erő tartálya, amit nem uralhat emberi ész, a titkoknak számtalan elme által épített kincstára, mely túléli alkotóit és közvetítőit.
Umberto Eco
-
A természet olyan, mint egy hatalmas könyv, gazdag tartalommal teli, s bár rejtélyes hieroglifákkal íratott és sok még benne az érthetetlen részlet, fokozatosan - lapról lapra - feltárul igazi értelme.
-
Mintha volna valami véletlen a gyermekek világában! Mintha nem vezetné minden, látszólag értelmetlen tettüket is valami furcsa, felnőtt ésszel néha nem is követhető megfontolás!
Szabó Magda