Ugrás a tartalomra
Annyian lépnek fel és le az ember életének színpadán! Százezrével! Nyitva kell hagyni az ajtót, hogy bejöhessenek! De el is kell engedni őket!
Kapcsolódó idézetek
-
Az embernek a színpadon magához kell térnie, fel kell élednie, és gondjait, bajait a színfalak mögött hagyni. Csak a jót szabad kivinni a közönségnek.
Csepregi Éva
-
Színház az egész világ,
És színész benne minden férfi és nő:
Fellép és lelép: s mindenkit sok szerep vár
Életében.
William Shakespeare
-
Színház az egész világ,
És színész benne minden férfi és nő:
Fellép és lelép: s mindenkit sok szerep vár
Életében.
William Shakespeare
-
Az a fontos, hogy az ember a saját dolgával foglalkozzon, és azt csinálja. Ne beszéljen jobbra vagy balra, nem kell kiabálni, hogy ide vagy oda tartozik. A színpadon kell megmutatni, hogy mit tud, mit képvisel és mire képes.
-
A színpad más, mint az élet, a színpadon nem történhet meg bármi, és ezt nekünk nem szabad elfelejtenünk.
Básti Juli
-
Én félek a haláltól... a színpadon el lehet játszani a halált. Az életben nem lehet.
Dobray Sarolta
-
A színház külön életet követel, teljesen más világokat nyit ki az emberben, hallásban, látásmódban és örömökben is.
Kovács András Ferenc
-
A színpadi embernek óriási a felelőssége. Mert kiáll a többiek elé, és megkapja a közönség lelkét. Amivel két dolgot tehet: elsinkófálja, vagy egy estén át táplálkozik belőle, és megsokszorozva visszaadja. Így később még több energiát kap, amiből még jobban tud táplálkozni. Ez a mûvész és közönsége közötti energiaáramlás törvénye. Ha nem mûködik, abba egy kicsit mindenki belehal.
-
Újra és újra neked fognak menni, fel fognak lökni, neked pedig talpra kell állnod! Bizonyítanod kell, hogy talpra tudsz állni!
-
Az élet egy nagy tánc, és mindnyájunknak van feladata.