Arra kellek, hogy ne legyél egyedül, engedd el a lelkem, menekül. A kivetett hálód szorul a nyakamon, engedj szabadon!

Kapcsolódó idézetek

1. A magánytól kell megóvnod. Ne harcolj értem, hanem légy velem! Erre van szükségem. Claudia Gray
2. Gyere, hajolj fölém, fogd ki a lélekből a testet, vedd magadhoz azt, ami belőlem állat vagy ember. Hadd mozduljon el a szép fogoly, hadd keressen új cellát magának a szívedben. Háy János
3. Szerettél, de ennyi nem elég, itt vagyok, kell több is még; Engedd szabadon a lelkedet - mert csak így lehet.
4. Tükrömből nem az néz rám, ki bennem él! Jöjj lelkem, tárulj fel, kit rejtesz, áruld el!
5. Van, amit ki kell engedni. (...) Minél inkább magadba fojtod, annál rosszabb lesz. Ha kiengeded, elszáll máshová. Rebecca Skloot
6. Amikor egy ember lelke megszületik ebben az országban, hálókat feszítenek ki az útjában, hogy ne tudjon szárnyalni. Beszélsz nekem nemzetről, nyelvről, vallásról. Ezeket a hálókat meg fogom próbálni kikerülni. James Joyce
7. Amivel magamhoz kötnélek, csak engem fojt, vág, köt a gúzs. Én fuldoklom, már alig élek, s Te egyre jobban szabadulsz. Váci Mihály
8. Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg. Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim. József Attila
9. Adj erőt, hogy nyitott maradjon a lelkem, és ne legyen fontosabb számomra a saját bánatom, mint más emberek szenvedései. Moldova György
10. Nekem kell, kell az a fej, amivel nekem esel, és a szárnyaimat tőből téped ki, mert véled a földön létem újra értelmet nyer, és a magány csöndje többé nem érhet el.