Ugrás a tartalomra
Attól, hogy az embernek van állása, még nem lesz kevésbé anya - attól még teljes egészében el kell végeznie ugyanazt a szart. Messziről sem könnyebb szemmel tartani a srácainkat. Olyan idegenekre bízni őket, akik bébiszitternek mentek, mert semmi másra nem alkalmasak, nem tölti el bizalommal és megkönnyebbüléssel az ember lelkét.
Kapcsolódó idézetek
-
Szülőnek lenni a világ legnehezebb feladata. A legkisebb hiba is végzetes következményekkel járhat. Nincs kézikönyv, a tanácsok nem elegendők. Vannak, akiknek természetesen jön a dolog. A személyiség frissítése, az agy formattálása, az új beállítás: szülő.
Mattias Edvardsson
-
Anyának lenni, noha kívülről ez nagyon másként látszik, a világ egyik legmagányosabb feladata. Telis-tele van az ember kérdésekkel és kételyekkel, amelyeket vagy megfogalmaz a környezetének, vagy nem. Ha úgy dönt, hogy utánanéz, akkor leöntik mindenféle információval, mint valami nyúlós masszával, hogy alig győz levegőt kapni alatta. A túlélés a tét, kinek van itt ideje mindig, minden egyes problémát átgondoltan és megfontoltan megoldani. Ráadásul, ha egy kész, rögtön ott van helyette három másik. És senkire, ismétlem, senkire nem számíthat úgy, ahogy saját magára.
D. Tóth Kriszta
-
Szülőnek lenni nem egyszerû feladat, és nem olyan, mintha egy egyfelvonásos darabban játszana az ember. Bonyolult elvárásoknak kell megfelelni, azonkívül az embernek folyton tisztában kell lennie vele, hogy a szeretet mellett sokszor mérges, az önzetlenség mellett sokszor önző. Vannak percek, amikor szóhoz sem jutunk, és csak némán gyönyörködünk a gyermekünkben. Aztán vannak percek, bármennyire rövidek is legyenek, amikor azt kívánjuk, bárcsak ne is vállalkoztunk volna erre a kalandra.
-
Azok a nők, akik férfiakkal élnek, és abban bíznak, hogy ezek a férfiak megélhetést nyújtanak nekik, legyenek ők apák, férjek, fivérek vagy szeretők, félre vannak vezetve. Mert a férfiak meghalnak, megváltoznak, itt hagyják őket, vagy elmenni kényszerülnek. Akaratuk ellenére arra bátorítják a nőket, hogy tőlük várják a biztonságot, és amikor teljessé válik ez a függés, amikor a gyermeteg odaadás önkéntes szolgálattá lesz, megvonják a támogatást. Az a nő, aki nem tud megállni a lábán, olyan, akár a nyomorék koldus, kiszolgáltatva a közönyös szívû férfiaknak. Akik így keresnek biztonságot, soha nem találják meg.
-
Egy anya dolga nem mindig az, hogy támaszt nyújtson a gyerekének, hanem hogy megtalálja a megfelelő embert, akire támaszkodhat.
-
A régebbi apa egy sokkal jobban kategorizálható apa, konkrét szerepekkel. Mondhatjuk úgy, hogy akkoriban sokkal kevésbé voltak fluidak a szerepek. A kenyérkereső apa és a gyereknevelő anya egyértelmûbb elvárásokat fogalmazott meg. Mostanában pedig bekerülőben van ebbe a régimódi gondolkodásba az, hogy a két szülőnek közösen kellene vállalnia a terheket - ez már alapból káoszt okozhat egy emberben. Egyszerûen nem épült még ki a rendszer arra, hogy akár az édesanyák, akár az édesapák egyszerre tudják kezelni a sztereotipikus és a 21. század diktálta szerepeiket is.
-
Az anyai feladat az, hogy levegyem rólad a felelősséget. Csinálhass hülyeségeket, lehess hibás, okozhass kárt, megoldom. Hiszen te vagy a gyerek. Az én gyerekem maradsz, nekem meg kell védenem téged, minden körülmények között.
Sándor Erzsi
-
Igaz, hogy minden apa és minden anya szereti a gyerekét? Már a kérdésen is fel lehet háborodni, de ez még sincs így. Ezért telnek meg a pszichológiai rendelések a félresiklott kapcsolatok tömegeivel, mert az emberek kötelességszerûen megjátsszák, hogy mindig és minden körülmények között szeretik a gyereküket. Ez társadalmi kényszer! Micsoda szörnyeteg anya vagy apa, aki nem szereti a gyerekét! Pedig egy gyerekkel akkor is lehet jól bánni, lehet hozzá kedvesnek lenni - például emberségből, jóindulatból, felelősségérzetből -, ha az ember nem szereti ugyan, de felvállalja a helyzetet: így alakult az élet.
Popper Péter
-
Ha feltételezzük, hogy az emberek nagy része úgy vállal gyereket, hogy a szíve teli van szeretettel és jóindulattal, akkor hinnünk kell, hogy a legjobbat akarják az utódaiknak. Aztán vagy sikerül, vagy nem. Szülőnek lenni sokkal bonyolultabb és nehezebb, mint azt az út elején gondoljuk.
-
Anyaként nem szabad rátelepedni a gyerekeinkre. Van, aki az anyaságban próbál kiteljesedni, amiről egyszer szintén érdemes lenne beszélni, hogy az anyaság egy született, ösztönös állapot, nem pedig egy foglalkozás.
Jakupcsek Gabriella