"Atyáink is ekképpen gondolkodtak és cselekedtek, nekünk is így kell tehát gondolkodnunk és cselekednünk; miért gondolkodnánk és cselekednénk másképpen?" - Ez a gondolat társadalmi osztályokra való tekintet nélkül az emberiség 99 százalékának filozófiáját, meggyőződését és gyakorlatát fejezi ki. És (...) ez a legnagyobb kerékkötője a haladásnak és az emberiség gyors felszabadításának.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember (...) csak akkor dönthet a saját útja mellett, ha azt tartja a legjobbnak a maga számára. Ha valamilyen más utat jobbnak tartana, akkor azt élné és fejlesztené a saját útja helyett. A többi út erkölcsi, társadalmi, politikai, filozófiai és vallási természetû konvenció. Az a tény, hogy a konvenciók mindig virágoznak valamilyen formában, azt bizonyítja, hogy az emberek elsöprő többsége nem a saját útját, hanem a konvenciót választja, s ennek következtében nem önmagát fejleszti, hanem egy módszert, s vele a saját teljességének rovására egy kollektívumot. Carl Gustav Jung
2. Mindenki maga választja meg fejlődésének útját. Szabad akaratunkkal és a rendelkezésünkre álló erővel bármit kezdhetünk. Szabadon alkothatunk, és alkotásaink által kifejezhetjük belső értékeinket. Lehetőségünk nyílik arra, hogy segítsük és támogassuk embertársainkat, rokonainkat, barátainkat. Ugyanazt az erőt használjuk akkor is, amikor rombolunk. Tönkretehetjük mások alkotását, letörölhetjük arcukról a mosolyt, testileg és lelkileg bántalmazhatjuk. (...) Bármire használjuk is a rendelkezésünkre álló erőt, egyvalami biztos: mindig van egy célunk, még akkor is, ha ez esetleg nem tudatosodik bennünk. Balogh Béla
3. A szabadság belső késztetés kérdése. Az attól függ, miként gondolkodunk, élünk, érzünk, viszonyulunk magunkhoz és a világhoz. Borovics Tamás
4. Sokféle és összetett magyarázat van mindarra, amit életünkben cselekszünk. Állítólag az érett, felnőtt emberek tetteit a logikának, az értelemnek kell megszabnia. És az a helyes, ha előbb gondolkodnak, csak aztán cselekszenek. Erich Wolf Segal
5. Amit az emberek gondoltak (és gondolnak), amiben hisznek, amit gondolni kívánnak, amiben hinni szeretnének - ez alkotja életük fő lényegét, amelynek anyagi körülményeik és gazdasági vágyaik a leggyakrabban a folyományai, nem pedig megfordítva. John Lukacs
6. Mindennek, ami az életünk része, minden embernek, minden kapcsolatnak, mindennek oka van. És ha nagyon figyelsz, akkor kristálytisztán tudod, hogy mi a következő lépés. Olyan, mint egy kirakós, és minden a helyén van. Ahogy idősödünk, mindig előrébb lépünk, és végül azzá válunk, amivé válnunk kell. Beyoncé Knowles
7. A magatartást évszázadokon keresztül nem annyira le-, mint inkább előírták. A vallás, a filozófia, a politika... megmondta, mit tegyen, de leginkább, hogy mit ne tegyen az ember. A magatartást nem úgy tekintették, mint ami egy fajtánként változó és biológiailag funkcionális rendszer. Nem, azt az ember alkotta meg és írta elő, méghozzá egy szuperértelemmel gondolkodó ember, aki felülemelkedett a földi dolgokon. Egy későbbi korszakban már kezdték belátni, hogy viselkedésünk önálló valami, és az ember jobb megértése érdekében lehet és kell is tanulmányozni. A viselkedés az ember része lett.
8. Nem úgy mûködik a dolog, hogy felmerül bennünk egy gondolat, és annak megfelelően cselekszünk, hanem éppen fordítva. Ha egyszer csak megfogalmazódik bennünk, hogy 1 ."Meg kell vennem ezt a cipőt, mert akciós, és ilyen áron soha többet nem tudok ilyen jó cipőt venni", vagy 2. "Azt hiszem, egész életemet az örmény teknősök megmentésének fogom szentelni" akkor azt hisszük, ezek a gondolatok csak úgy megszülettek. Valójában azonban az agyunknak az a 99%-a, amelynek mûködéséről nem is tudunk, már meghozta a döntést. A gondolat csak a jéghegy csúcsa. Ha megvesszük a cipőt, vagy biztonságba szállítunk egy teknőst, már egy korábbi döntés hatására cselekszünk. Ennyit a szabad akaratról. A gondolataink az agy többi részéhez beszálló stopposok. Ruby Wax
9. A legnagyobb gondolkodók érdeme épp abból áll, hogy a meglévő könyvektől és hagyományoktól függetlenül annak adtak kifejezést, amit ők maguk gondoltak és nem annak, amit elődeik vagy a körülöttük élő emberek. Mindegyikünk tehát figyelje, lesse és fogja meg ama tiszta gondolatait, amelyek az ember tudatában időnkint néha felcikáznak és tüzet fognak. Ez a belső villámfény hasonlíthatatlanul nagyobb jelentőségû valamennyiünk számára, mintha a költők s bölcsek egész csillagraját tanulmányozzuk. Ralph Waldo Emerson
10. Ahhoz, hogy az ember a gyorsan változó világban meg tudja tartani a helyét, nagyon szabadon kell gondolkodnia. Mindenféle morális, szociális és kulturális kötöttségtől mentesen. És persze abban a tudatban, hogy bár mindent el tudok képzelni, nem mindent csinálok meg. A lényeg az, hogy felismerjem, amit én gondolkodási szabadságnak nevezek: hogy ami az én fejemben van, az nem a valós világ mûködési szabályai szerint létezik, hanem az én szabályaim szerint. A valós világ olyan, amilyen, és én csak kerülgetem a korlátokat, és keresem a kerülőutakat. Csányi Vilmos