Ugrás a tartalomra
Az a sírás várjon. Várnia kell.
Sokáig, akármeddig, nem tudom.
Az isten verje meg lépteid
nyomát. Lábaidra,
lábaidra vigyázzon.
Kapcsolódó idézetek
-
Addig megkönnyebbülés a sírás, míg tart. De előbb-utóbb abba kell hagyni és eldönteni: hogyan tovább.
Clive Staples Lewis
-
Sírj nyugodtan, sírj, ha kell.
Talán tisztább leszel,
De a dolgok megtörténnek,
Bármit is teszel.
Edda
-
Sírj, ahogy sírtam rég,
Várj, mindig várj, ahogy vártam rád,
Félj, ahogy féltem rég,
Szabadság szárnyain engedj tovább.
Pokolgép
-
Most csak várni lehet. Tudom, hogy keserves, de mindennek megvan a maga ideje. Úgy, mint a dagálynak és az apálynak. Senki sem tudja azt megváltoztatni. Amikor a kivárásnak van itt az ideje, várakozni kell.
Murakami Haruki
-
Bármilyen nehéz lehet a szerelem árnyékos érzelmeit elviselni, gyakran legjobb békén hagyni a szíved. Ne akarj vasakarattal túl gyorsan megszabadulni a bánattól! Inkább adj időt a sírásnak, állj meg, és vedd észre, hogy a testednek milyen kétségbeesett szüksége van arra, hogy elénekelje szomorú dalát, anélkül, hogy erőszakkal túl akarj lenni rajta. Valami meg akar születni benned, és talán ezer könnycsepp kell ahhoz, hogy megtisztuljon.
Katherine Woodward Thomas
-
Ha többféle út kínálkozik számodra, és nem tudod, melyiket válaszd, semmiképp se bízd a döntést a véletlenre, hanem ülj le és várj. Várj még és még. Ne mozdulj, ne szólj, csak hallgasd a szíved. S mikor beszélni kezd hozzád, állj fel, és menj, amerre visz.
Susanna Tamaro
-
Bírd még egy picit. Néha csak elég türelmesnek kell lenni. Kivárni, megvárni, és nem elvárni. Szeretni, és nem abban kételkedni, hogy ami történik, az jó - nem lehet más. Aztán persze van, hogy valamiért még várni kell, valamiért még nincs itt az idő, pedig már ott van az orrod előtt. Érzed az illatát, látod a mosolyát, de tudod, hogy még ki kell tartanod egy picit. Ne kérdőjelezd meg, hogy miért, csak élj. Menj tovább magaddal, mosolyokkal kéz a kézben, nem feladva, harcolva, megküzdve minden egyes akadállyal, néha könnyekig hatódva földre zuhanni, sárba taszítva, csináld végig, mert majd ez hozza az életedbe. Nagy harcosoknak nagy harcos jár. Olyan, aki tudja, hogy milyen az, ha fáj, vagy ha az álmaidat éled. Csak vele mehet igazán, mással nem. De a harcosokat néha hagyni kell, hogy járják az útjukat, hogy kitapossák az ösvényt a saját útjukon.
Oravecz Nóra
-
Sírni akarsz, és úgy érzed, fogsz is, de tudod, hogy nem tudsz, hogy nem szabad. A sírás tönkretesz.
-
Várni valamit, valakit, akármit, ami lehet, hogy meg sem érkezik. Talán nem jön, talán nem jár neked, talán nincs is rá szükséged. Te mégis azt érzed, nem megy nélküle. Csak vele, csak érte, csak általa. De valahogy mégsem történik semmi. Meg kell tanulni hagyni... hagyni, hogy az Élet tegye a dolgát. Ez a legnehezebb, de hidd el, van terve, veled is, mással is. Mindennek megvan a maga útja, Neked csak el kell fogadnod. Néha pedig ez a legnehezebb.
Oravecz Nóra
-
Szoríts magadhoz még, most mennem kell,
minden könnycseppem kér, hogy engedj el.
Ez a pillanat üldöz, s fogva tart, ez végtelen harc.
Csak egy pillanat kell, hogy érezzem,
csak egy érintés még, hát fogd a kezem.
Kérlek, töröld le most a könnyeidet,
szeress, míg lehet.