Ugrás a tartalomra
Az állam, minden kormány, bármilyen is a formája, jellege vagy színe - akár abszolút, akár alkotmányos, akár monarchia, akár köztársaság, akár fasiszta, akár náci, akár bolsevik - , természeténél fogva konzervatív, statikus, türelmetlen a változással szemben, és ellenzi azt. Ha bármilyen változás végbemegy, az mindig az államra gyakorolt nyomás eredménye, olyan nyomásé, amely elég erős ahhoz, hogy rákényszerítse az uralkodó hatalmakat, hogy békésen vagy másképp - többnyire "másképp", forradalom hatására - engedelmeskedjenek.
Kapcsolódó idézetek
-
A hatalom sajátossága az, hogy állandóan korlátozni próbál. Ez nem jó vagy rossz, egész egyszerûen ez a hatalom, az állam lényege. Ezért hozták létre.
Ljudmila Ulickaja
-
A forradalom természetéből fakadóan gyökeresen változtat meg mindent. Kiszámíthatatlan, a káoszhoz hasonló társadalmi állapotot hoz létre, amelyben minden és mindennek az ellenkezője is megtörténhet, s bár vannak a forradalmaknak közös vonásaik, mindegyik egyedülálló és megismételhetetlen a maga nemében.
-
Az állam nem szelíd eszközökkel szilárdítja meg pozícióját, az állam nem próbál meggyőzni: nem szívesen avatkozik be, mert természetétől idegen a meggyőzés, sokkal inkább kíván hatást kelteni, kényszeríteni, és bármibe kerül is, el akarja palástolni, hogy az emberi akarat megsértője, szabadságának örökös tagadója. Még ha jót parancsol is, elrontja és bemocskolja azt, mert parancsolja, mert minden parancs a szabadság jogos felháborodását váltja ki; mert a jó, ha úgy parancsolják - az igazi erkölcs, az emberi erkölcs, és nem az isteni erkölcs szempontjából, hanem az ember megbecsülése és szabadsága szempontjából nézve - rosszá változik. Az ember szabadsága, erkölcsössége és méltósága éppen abban rejlik, hogy a jót nem azért teszi, mert megparancsolják neki, hanem mert megérti, mert akarja és szereti.
Mikhail Aleksandrovich Bakunin
-
A kormányok meggyőződésre épülnek. Nem szabadságra. Nem igazságosságra. Nem erőre. Azért léteznek, mert az emberek azt hiszik, hogy léteznek. Mert nem tesznek fel kérdéseket.
James S. A. Corey
-
A hatalom nagyon törékeny, nem tûr fenyegetést. Aki ellenszegül, azt szembesíteni kell azzal, hogy mivel jár az, ha ellenszegül.
-
Az állam és a kormány hajlamos rá, hogy egy eléggé nem gondolkodó gépezet legyen. Törvények és törvénykönyvek alapján létezik és mûködik. Úgy van berendezve, hogy csatornáin keresztül lesújtson a törvényellenességre. És mint ilyen, kiengesztelhetetlen ellenség tud lenni, hajthatatlan a "törvényellenes cselekedetek" dolgában. Amikor az ember törvényekkel és törvénykönyvekkel találja szemben magát, akkor nem számít, hogy a dolgok helyesek-e vagy sem. Csak a törvények számítanak.
Lafayette Ron Hubbard
-
Az állam egy regulatív rendszerforma, egy intézményesedés, ami azért van, hogy kormányozzon valahogy, és nem azért, hogy az individuum lelkét simogassa.
Márta Alex
-
A totalitárius alapokra épült hatalom képtelen elismerni a hibáit. Ha ugyanis elismerné azokat, ha meghátrálna, a gyengeség jelét mutatná, az pedig a vesztét jelentené. Az ilyesfajta hatalom minden sarokban összeesküvést sejt, így hát folyton hátra kell forgatnia a fejét, hogy megbizonyosodjon róla: nem settenkednek mögötte forradalomról ábrándozó rebellisek. Az ilyesfajta hatalom mindig ugrásra készen áll a tápláléklánc csúcsán tanyázva, és rendületlenül hisz a saját legyőzhetetlenségében és már-már isteni tökéletességében.
Marija Aljohina
-
A tettek engedelmesek lehetnek ugyanakkor, mikor a gondolatok a legengedetlenebbek, a legforradalmibbak. S minél nagyobb valamely társadalomban azoknak a száma, akik gondolataik ellenére kénytelenek cselekedni, annál bizonytalanabb annak a társadalomnak fennmaradása. Minél határozottabban követeli a hatalom egy bizonyos irány követését, annál valószínûbb, hogy a polgárok engedetlen gondolatait váltja ki.
Ágoston Péter (politikus)
-
Az állam (...) egy olyan társadalmi intézmény, amelyet egy győztes embercsoport kényszerített egy legyőzöttre azzal az egyetlen céllal, hogy szabályozza a legyőzötteken való uralmát és biztosítsa önmagát a belső lázadások és a külső támadások ellen.
Franz Oppenheimer