Az állandóság hiánya minden tapasztalatunk alapja. Tiszteljük, ami abszolút, de kötve vagyunk az átmenetihez.

Kapcsolódó idézetek

1. Mivel folyamatos változás vesz minket körül, minden alkalmat megragadunk, hogy valamihez közelebb húzódjunk, ami állandó. Boromisza István
2. Az az állandó, hogy mindig minden változik, de közben kell, hogy állandók legyünk benne. Barabás Éva
3. A veszteségek életünk részei, egyetemes, elkerülhetetlen állandók. És szükségesek is, mert általuk fejlődünk. Voltaképpen a veszteségek és a velük kapcsolatos magatartásunk által vagyunk azok, akik vagyunk. Jorge Bucay
4. Van valami állandó az állandóság hiányában.
5. Amikor változás történik, tétovázunk, mert a változás mindig veszteséggel is jár. Ám ha mindenhez ragaszkodunk, akkor mindent elveszíthetünk. Stephen Grosz
6. A tapasztalataink több mindent felölelnek, mint a gondolataink. Minden pillanatban megtapasztalunk valamit, amire nem gondolunk. Roland Paulsen
7. Az állandóság olyasvalami, amelyre mi emberek vágyunk, de soha nem érjük el. Ha közel jutunk hozzá - mert elveszítjük az idő érzékelését, akár egy euforikus vagy tragikus találkozás következtében, meditáció vagy kémiai szerek hatására, esetleg valamilyen magasztos vallási vagy mûvészeti élmény eredményeként - az az élet legmeghatározóbb élményeit nyújthatja. Brian Greene
8. Egész életünkben abba kapaszkodunk, amink van. Úgy félünk a veszteségtől, akár a haláltól. De veszteség nélkül nincs változás, és változás nélkül nincsen élet.
9. Az életben egyvalami állandó, a változás. Az emberiség is a folyamatos metamorfózis állapotában van. Amikor végre kényelmesen úszunk a tengeren, kikerülünk a szárazföldre. Amint hozzászokunk a mászáshoz, két lábra állunk. Ösztönösen ellenállunk a változásnak. Féljük, ezért kitalálunk egy olyan szót, mint az evolúció, remélvén, hogy a pirulát úgy könnyebb lenyelni. A változást nem érdekli, hogy az ember üdvözli vagy utálja. A változás közömbös, megállíthatatlan és nem lehet kizárni az életünkből.
10. Az a tapasztalatunk az idővel kapcsolatban, hogy egyik pillanatról a másikra halad valamerre. Egy olyan jelenben élünk, amely folyamatosan araszol előre, a megtörtént események pedig múlttá, emlékekké válnak.