Ugrás a tartalomra
Az arc bőre a legmeztelenebb bőr, a legsebezhetőbb. A legmeztelenebb, hisz meztelensége soha sem illetlen. És a legsebezhetőbb is: ott rejlik benne valami lényegi szegénység.
Kapcsolódó idézetek
-
A legszebbnek az az arc tûnik, amelyen ott a sebezhetőség.
Vass Virág
-
A félmeztelenség a szegény ember meztelensége.
-
Talán ez az egyik legizgalmasabb dolog. Amikor egy ember levetkőzik előtted, nem durván a bőrét mutatva meg, hanem a lelkét: finoman kibújik a valamelyik rárakódott szerepéből. Ez az igazi meztelenség, az őszinteség.
-
Az arcot a lélek teszi széppé. Ha a lélek rút, az arc is megcsúnyul.
-
Az élő ember arca sosem tükröm, talán mert olyan mozgékony és változó, önmagára sem mindig hasonlító; mert vajon egyaránt önmagára hasonlít a mosolygó és zokogó ember is? Nem, az embernek nem mindegyik arca azonos önmagával; a sok lehetséges arca, a sok lehetséges arckifejezése, fintora, szemöldökrándítása, ránca, csodálkozása, elsötétülése, derûje, borúja, dühe közül csak egy - vagy talán kettő? három? - jellemző igazán az emberre, aki az arc mögött él.
Bodor Pál
-
Az ember valóban ott a legsebezhetőbb, ahol a legerősebbnek gondolja magát. Ahol van ereje, ott belemegy olyan helyzetekbe is, amikbe nem kellene. Ott nem elég bölcs, nem elég körültekintő, ott válik gőgössé, nagyképûvé, ott nem veszi tekintetbe a másikat, a körülményeket, a gyöngeségét, az ember voltát, ott vész ki belőle az alázat.
Pál Ferenc
-
Az áruló arca a legigazabb ember álarcát öltheti.
Danilo Kis
-
Van egy arc,
amit csak önmagunkat elképzelve látunk
- lehet, hogy ez az igazi.
(...)
És van,
van arc, amit csak az lát, aki szeret,
akit szeretünk. Ez a legszebb,
a legmulandóbb. A legérvényesebb.
Fodor Ákos
-
Emberi lények vagyunk. Mindegyikünk a másiktól különböző arccal születik, s ezt mi életünk végéig hordjuk. (...) Az arc mögött a személyiség lapul, vagyis azok a jó vagy kevésbé jó tulajdonságok, melyeket ősapáidtól kaptál. Az arc a mi hovatartozásunk. Az, ami megengedi, hogy az életben elhelyezkedjünk, mondván: íme, itt vagyok.
Susanna Tamaro
-
Nincs megalázhatóbb, védtelenebb
annál, aki szeret;
sebezhetőbb,
ki pőrén áll egy merev arc előtt.
Lakatos István (költő)