Az arcomat bár bohócnak festettem ki, szemem elárult.

Kapcsolódó idézetek

1. Az én valódi arcom sokkal szörnyûbb, mint amit festeni szoktam magamnak. Szabó Magda
2. Kidobtam a tükröt, mert a maga nemében páratlan arcomat szemtelenül megkettőzte. Johann Nestroy
3. Sötét haján vízcseppek ragyogtak, halvány borostával borított állán apró gödröcske látszott, amely kisfiús karaktert adott amúgy szigorú arcának, és azon kaptam magam, hogy elveszek a tekintetében. A. O. Esther
4. Oldódó képed kicsordul szememből és arcomra szárad. Fodor Ákos
5. Egy kedves arc gyakran bûnös szívet leplez. George R. R. Martin
6. Kifestett arcát angyalarcnak látom: A lelkem lenne: életem, halálom. Ady Endre
7. Némelyik álarc már úgy megkopott, hogy mögüle kilátszik az arc is.
8. Elnevettem magamat. Egyszerûen nem bírtam ki, bár fájt minden arcizmom. Amikor abbahagytam a nevetést, álltam tekintetét. Pillantása lehámozta rólam az évek során felötlött védelmi álarcaimat, a tagadást, a titkokat, a kötelező sminket, a hamis mosolyokat.
9. Hányféle arcot viseltem, amíg saját arcomat megtaláltam!
10. Ha a szem a lélek tükre, az arc palástja az érzelmeknek.