Ugrás a tartalomra
Az asszonyok a sír fölött szülnek, lovagló ülésben, a nap egy percig csillog, aztán ismét az éjszaka következik.
Kapcsolódó idézetek
-
A lányok várnak a férfiakra, az asszonyok uralják őket. És engedelmeskednek nekik. De ők irányítanak.
Simun Vrocsek
-
Nem kétséges, a szerelmesek szenvednek a szülés borzalmaitól. De a borzalom elmúltával elkövetkezik az ünnep órája.
Antoine de Saint-Exupéry
-
Állunk a fényes sírok körül
- levelekre lebbenő árnyak -
s pár percre megint
világosabb lesz
halottaink
örök éje.
-
A legtöbb embert ugráló kutyák és visongó kölykök várják. A párjuk a napjukról kérdezi őket és éjszaka alszanak. A csillagok előgördülnek nappali rejtekhelyeikről. És az egyik fény, ami kicsit ragyogóbb a többinél, a felettük elhúzó gépem lámpája.
-
Nappal eljönnek az élők, hogy meglátogassák a holtakat, de éjjel magukra maradnak a halottak, és még a virágok is, melyek sírjaikon nyílnak, bezárulnak és elfelejtik őket.
Arnold Bennett
-
Amikor egy nő életet ad a gyermekének, nem csak az angyalok, hanem minden női felmenője vele van. Azok, akik már rég elmentek, mind odasereglenek, és minden erejükkel a születés csodáját segítik.
A. O. Esther
-
A nők olyanok, mint azok a virágok, amelyeket a véletlen az árnyékban sarjasztott ki a földből; folyvást a fény felé törnek, üde és illatos szirmaikat a napon bontják ki, mely aztán elhervasztja, elemészti őket.
Alexandre Dumas
-
Indul a menet.
Én elöl,
s követnek, akik sírva sírnak,
s mögöttük, akik sírni örülnek
behantolásán minden sírnak.
Szilágyi Domokos
-
A gyermek nyugszik anyja méhén,
a hulla fekszik sírja mélyén -
oly egy a kezdet és a vég.
Percy Bysshe Shelley
-
A babák sírva ébrednek, ez már csak így van, pár órán át nyugalom és csend van, amíg alszanak, és az ember szinte megfeledkezik róla, hogy a valódi élete egy éhes, rúgkapáló, ordító kis követelőgép körül forog.
Jens Liljestrand