Ugrás a tartalomra
Az ateista lét egyik nagy előnye, hogy nem kell aggódnod amiatt, hogy miben reménykedsz, mire vágysz vagy miért imádkozol. Imádkozzak azért, hogy az édesanyám szenvedése véget érjen? Szeretnék a halálában reménykedni? Nem kell emiatt aggódnom. Az egyik nap remélhetem, hogy még él, és tudok beszélgetni vele, a másik nap reménykedhetek abban, hogy meghal, és nem kell tovább szenvednie a bénulástól és gyengeségtől. Hogy mire vágyom és mit remélek, lényegtelen, nyugodtan szabadon engedhetem az érzéseimet. Használhatom őket egyszerû vigaszként.
Kapcsolódó idézetek
-
Ateista vagyok, nem hiszek a síron túli életben, éppen ezért nem akarok meghalni. De nem félek a haláltól; a halál nem ijeszt meg. Ez vajon azt jelenti, hogy hős vagyok? Egyáltalán nem. Nyugodt vagyok és erős, s ennek az az egyszerû magyarázata, amit te is bizonyára megértesz: hogy a lelkiismeretem tiszta.
-
Ateistának lenni azt jelenti, tudatában kell lenned, hogy amikor meghalsz, tényleg meghalsz. A legtöbbet kell kihoznod abból, amid itt van, és minél nagyobb hatást gyakorolni másokra. Hiszem, hogy csak az utánad hátrahagyott hatás által élsz tovább - ami jelentheti akár a gyermekedet vagy akár a zenélést.
-
Imádkozz, hogy a boldogság pillanatai olyan élesek legyenek, hogy elmosódjanak mellettük a problémáink. Nem tudod, kihez vagy mihez imádkozol, de megteszed. Még azt az életet se sajnálod, ami nem adatott meg, mert addigra halott leszel. És a holtak nem éreznek semmit, még szánalmat se.
-
A vallásod biztonságot ad a számodra. De ha van egy szerető családod, akkor nem kell a vallásra támaszkodnod. Az én életem teljes és tökéletes enélkül is.
-
Ateista vagyok, és az a benyomásom, hogy meg kell védenem az ateizmusomat. Egy ateistát bárki bármikor támadhat. Pedig az ateizmus nem ütközik törvénybe. De ha egy vallásos személyt támadnak a vallásáért, az mindjárt katasztrófa. És folyton azon csodálkozom, és életem végéig csodálkozni fogok azon, hogy a vallás ereje még ma is olyan nagy, hogy háborúzunk, gyilkolunk istenért. Tisztelem a vallásos embereket, nem mondtam, hogy nem, de megdöbbent, hogy még mindig ölünk és ölünk és ölünk és ölünk egy olyan istenért - akár létezik, akár nem -, aki azt mondja, hogy jónak kell lennünk egymáshoz.
Dimitri Verhulst
-
Ateista vagyok, azt vallom, hogy egyszer megszülettem és meghalok majd, és nincs semmi, sem előtte, sem utána. Ha viszont ez így van, akkor nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy ebben az életben bármit kihagyjak.
-
Nem igazán tetszik az az elképzelés, amely szerint egy ember csak akkor lehet jó és erkölcsös, ha vallásos. Én a magam részéről élek, ahogy élek, és kész! (...) Teszem, amit teszek, és közben nem reménykedem jutalomban, nem rettegek semmiféle büntetéstől. Nincs szükségem arra, hogy a mennyország vagy a pokol megvesztegessen vagy megfélemlítsen, hogy ilyen módon kényszerítsen rá arra, hogy "jól" viselkedjem.
Mary Doria Russell
-
Ha őszintén szereted Istent, nem kéne, hogy az legyen a célod, hogy minél jobban megértsd őt? Amikor több különböző Istennel kapcsolatos véleménnyel találkozol, nem kellene kérdéseket feltenned, bizonyítékok után kutatnod, és kitalálnod, hogy melyik az az egy, amelyik a legvalószínûbben igaz? Nem tûnik úgy, hogy sértés Istennel szemben, ha úgy teszel, mintha nem számítana? Igen mély különbségek vannak a különböző vallások között, egyáltalán nem magától értetődőek, és nem lehet mindegyiknek igaza. (Jóllehet, ahogy az ateisták szeretnek rámutatni, az viszont lehetséges, hogy mindegyik téved.)
Greta Christina
-
Az öregségnek millió és egy átka, keserve, cudarsága van, létezik azonban egy elvitathatatlan, kétségbevonhatatlan előnye: hogy megadatik a teljes és tökéletes szabadság! Nincs elkötelezettséged! Azt írsz, amit akarsz, azt mondasz, amit akarsz, azzal állsz szóba, és azzal nem, akivel akarsz, véleményt formálhatsz bármiről. Arról szól az életed, hogy szabad vagy!
Ungvári Tamás
-
Könnyû úgy reménykedni, hogy meg sem fordul a fejedben a reménytelenség érzése. A remény azt jelenti, akkor bízunk akár a lehetetlenben, akár a csodában, amikor bizonytalan a holnapunk.
Nagy Bandó András