Ugrás a tartalomra
Ha őszintén szereted Istent, nem kéne, hogy az legyen a célod, hogy minél jobban megértsd őt? Amikor több különböző Istennel kapcsolatos véleménnyel találkozol, nem kellene kérdéseket feltenned, bizonyítékok után kutatnod, és kitalálnod, hogy melyik az az egy, amelyik a legvalószínûbben igaz? Nem tûnik úgy, hogy sértés Istennel szemben, ha úgy teszel, mintha nem számítana? Igen mély különbségek vannak a különböző vallások között, egyáltalán nem magától értetődőek, és nem lehet mindegyiknek igaza. (Jóllehet, ahogy az ateisták szeretnek rámutatni, az viszont lehetséges, hogy mindegyik téved.)
Kapcsolódó idézetek
-
Ha a vallással kapcsolatos félelmeimről beszélek, nem arra az egyébként teljesen logikus ellenséges érzelemre gondolok, amit bizonyos történelmi vallásokkal szemben érzek... megkérdőjelezhető erkölcsi tanításaik, szociális elveik és politikai befolyásuk miatt. Nem is arra a kapcsolatra, ami sok vallásos hitcikkely és babona, valamint az empirikusan nyilvánvalóan hibás dolog elfogadása miatt fennáll. Valami ennél sokkal mélyebb dologra gondolok - magára a vallástól való félelmemre... azt akarom, hogy az ateizmus igaz legyen és kellemetlen számomra az a tapasztalat, hogy néhányan az általam ismert legintelligensebb és legjobban informált emberek közül vallásos hívők. Nem csak arról van szó, hogy nem hiszek Istenben és természetesen remélem, hogy nincs is Isten! Nem akarom, hogy legyen Isten és nem akarom, hogy a világegyetem ilyen legyen.
-
Az ateista... olyan ember, aki azt állítja, hogy nincs Isten, ami igen nehezen igazolható. Ha az ateista teljesen biztos akar lenni nézete helyességében, akkor mindentudónak is kell lennie, mert mindig fennáll annak lehetősége, hogy ismeretein kívül létezik Isten. S ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a legtöbb ember elismerné, hogy a világ összes ismeretének csak végtelen kicsiny töredékével rendelkezik, rendkívül nagy annak az esélye, hogy Isten az emberek ismeretein kívül létezik.
-
Voltaképpen mindenki Istent keresi, és minden út Õhozzá vezet. Ha ez igaz, akkor valójában semmi ellentét nem lehet a vallások között. Semmi lényegi ellentét.
Laár András
-
Egy keresztény képes elfogadni egy világot, melyben 9999 isten nevetséges és hamis tévképzet, az ő istene viszont - az Ószövetség Istene - igaz, valós és élő istenség. Egy keresztény ateista marad szinte az összes többi isten tekintetében, viszont teljesen teista lesz, ha a saját istenségére kerül a sor. Teljesen észszerû megszabadulni szinte minden istentől - teljesen felfoghatatlan megszabadulni attól az egy utolsó istentől.
Stefan Molyneux
-
Honnan tudhatnám, melyik vallás az igaz vallás? Csak mert valaki vall valamilyen hitet, az nem szükségszerûen jelenti az igaz ösvényt... Talán nincs is olyan vallás, amelyben benne lenne a teljes igazság. Talán minden vallás tartalmazza az igazság részeit, és a mi feladatunk, hogy felismerjük ezeket a töredékeket, és összeillesszük őket.
Christopher Paolini
-
A vallás bármiféle kritikája ellenérzést vált ki, rendszerint még a vallástalanok körében is. Fontos azonban elkülönítenünk az egyén hitének tiszteletben tartását attól a ténytől, hogy a vallás és a modern tudomány számos pontban ütközik egymással. Ez utóbbi egy megvitatandó kérdés, még ha gyakorlatilag széleskörû társadalmi egyetértés is van ennek ellenkezőjéről, állítván, hogy két különböző területről van szó, s jobb, ha békén hagyják egymást.
Boldogkői Zsolt
-
Rátalálni az igazságra természetesen minden hívő szerint egyszerû és könnyû. Csak be kell lépni a vallás valóságába, le kell térdelni, és meg kell vallani bûneinket Jézus előtt, auditáltatni kell magunkat, kimondani, "nincs más Isten, csak Allah, és Mohamed az ő prófétája", befogadni a mantrát, vagy elvégezni valami mást a számtalan vallás számtalan ceremóniája közül. Utána, amennyiben az ember igaz életet él és megnyitja bensőjét, megtalálja és megérti az Igazságot. De melyik vallás igazságát? Természetesen az enyémet, a többi rosszabb lehetőség, tökéletlen, vagy egyenesen az ördög kísértése. - Ez az út nyilvánvalóan nem vezet sehová, noha igaz sok hívő számára képtelenségnek tûnik ezt felfogni és elfogadni.
Esko Valtaoja
-
Ateista vagyok, és az a benyomásom, hogy meg kell védenem az ateizmusomat. Egy ateistát bárki bármikor támadhat. Pedig az ateizmus nem ütközik törvénybe. De ha egy vallásos személyt támadnak a vallásáért, az mindjárt katasztrófa. És folyton azon csodálkozom, és életem végéig csodálkozni fogok azon, hogy a vallás ereje még ma is olyan nagy, hogy háborúzunk, gyilkolunk istenért. Tisztelem a vallásos embereket, nem mondtam, hogy nem, de megdöbbent, hogy még mindig ölünk és ölünk és ölünk és ölünk egy olyan istenért - akár létezik, akár nem -, aki azt mondja, hogy jónak kell lennünk egymáshoz.
Dimitri Verhulst
-
Nem könnyû dolog a "tudományos igazság" kifejezést könnyen érthetővé tenni. Így például az "igazság" szó értelme nagyon különböző, és attól függ, hogy átélt tényről, matematikai szabályról, vagy természettudományos elméletről van-e szó. A "vallási igazság" fogalmáról pedig egyáltalában nincs tiszta képzetem.
Albert Einstein
-
Valóban nemes dolog olyan állhatatosan ragaszkodni egy vallásos eszméhez? Számomra kétségtelenül nem tûnik annak. Végtére is egyetlen ember sem tud semmit azokról a magasztos dolgokról, amikkel a vallások foglalkoznak. A legtöbb, amit tehet, hogy a saját személyes tippjét hozzáviszonyítja embertársai személyes tippjéhez. Ha bárki azt mondja ilyen téren, hogy ez vagy az teljességgel és kétségbevonhatatlanul igaz, ez vagy az pedig teljesen hamis, az egyszerûen ostobaságokat beszél.
Henry Louis Mencken