Ugrás a tartalomra
Az egyik napon meg vagyok róla győződve, hogy létezik egy bizonyos típusú szimmetria, amelyben mindenki hisz, másnap viszont igyekszem rájönni annak következményeire, hogy mégsem létezik, és akkor engemet kivéve mindenki bolond. De jó tudósoknál megvan az a szokatlan dolog, hogy ha bármit csinálnak is, mialatt azt végzik, ők sosem olyan biztosak önmagukban, mint amilyenek mások szoktak lenni. Õk tudnak folyamatos kételyben élni, azt gondolva, hogy "lehet, hogy ez így van", mialatt azon dolgoznak, és egész idő alatt tudják, hogy "lehet, hogy ez így van". Sok ember ezt nehezen viseli el; azt gondolják, ez közönyt vagy ridegséget jelent. Ez nem ridegség! Ez sokkal mélyebb és melegebb megértést jelez, és azt jelenti, hogy az ember áshat olyan helyen, ahol ideiglenesen meg van győződve arról, hogy ott megtalálja a keresett feleletet, és amikor valaki arra jár és azt mondja: "Látta már, hogy odaát mi jött elő?", akkor felnéz, és azt mondja: "A mindenit! Rossz helyen ások!" És ilyen eset mindig előfordul.
Kapcsolódó idézetek
-
Egy tudósnak megvan a saját elképzelése a világról, vannak olyan meggyőződései, amiket nem tud bizonyítani. Egy jó tudós ilyenkor úgy fogalmaz, hogy "nézd, szerintem ez így van, de nem tudom minden kétséget kizáróan igazolni".
-
Egy tudós soha nem biztos. Ezt mindannyian tudjuk. Tudjuk, hogy valamennyi állításunk csak közelítő állítás, amelyeknek bizonyossága különböző fokú. Ha állítunk valamit, akkor nem az a kérdés, hogy igaz-e vagy hamis, hanem az, hogy mi a valószínûsége annak, hogy az állítás igaz vagy hamis.
Richard Feynman
-
A tudósnak egy csomó tapasztalata van a tudatlansággal, a kétellyel és a bizonytalansággal kapcsolatban, és azt hiszem, hogy ennek a tapasztalatnak igen nagy jelentősége van. Amikor egy tudós nem találja meg a problémával kapcsolatos feleletet, akkor tudatlan. Ha némi sejtése van arról, hogy mi lesz az eredmény, akkor bizonytalan. És ha állatian biztos abban, hogy mi lesz az eredmény, akkor még némi kételye marad. Kiemelkedő fontosságúnak találtuk, hogy a haladás érdekében el kell ismernünk a tudatlanságot, és helyet kell hagynunk a kétely számára is. A tudományos ismeret olyan állítások halmaza, amelyeknek bizonyossága különböző fokú - némelyek nagyon bizonytalanok, mások közelítőleg biztosak, és egy sem abszolút biztos.
Richard Feynman
-
A tudományt sokan arrogánsnak tartják, mert képes semmivé foszlatni dédelgetett illúziókat, és gyakran ellentmondani látszik a józan paraszti észnek. Úgy ingatja meg egy-egy szilárdnak vélt elképzelésünket, ahogy egy földrengés a biztos talajba vetett hitünket. Ennek ellenére azt állítom, hogy a tudomány maga az alázat. A tudósok nem kizsigerelni akarják a természetet, hanem tisztelettudóan kikérdezik és komolyan elgondolkoznak a feleletein.
Carl Sagan
-
A kutatók különös viszonyban vannak a gondolataikkal: talán senki sem teljesen őszinte, még önmagával sem, a tekintetben, hogy mennyire hisz bennük... politikailag korrektnek, józanul gondolkodónak kell lennünk, mindig be kell látnunk, hogy éppenséggel tévedhetünk is. Belül, a szívünkben azonban, ott az az őrült vágy, hogy kijelentsük: "de én biztos vagyok benne, hogy ez így van!" Beleszeretünk a magunk gondolataiba, ha meg vagyunk győződve róluk. Foggal-körömmel védelmezzük őket. Utóvégre ettől függ tudományos megbecsülésünk, amelyen úgy csüngünk, mint a gyerekek a vattacukron... és mégis... és mégis... érzelmeink legmélyén azonban sosem huny ki a kétely sem... az aggály, hogy tévedünk, hogy becsapjuk magunkat... keserédes erósz - a tudomány sem más!
Carlo Rovelli
-
Az emberek összekeverik a tudományt és a tudósokat. A tudomány nagyszerû, de az egyéni tudósok veszélyesek. Õk is csak emberek. Ugyanolyan előítéletek jellemzik őket, mint bárki mást. Sőt, talán még inkább, hiszen a tudósok többségét kemény fából faragták, máskülönben nem lenne meg bennük az a türelem és kitartás, hogy megküzdjenek az olyan embert próbáló feladatokkal, mint a napi tizennyolc órás küzdelem a doktori értekezésük tökéletesítéséért.
Nassim Nicholas Taleb
-
A tudósok nem teszik össze vasárnaponként a kezüket és éneklik, hogy "A gravitáció létezik! Tudom, hogy létezik! Hiszek benne! Hiszem teljes szívemből, hogy ami megy fel, fel és fel, annak le, le, le kell jönnie. Ámen!". Ha ezt tennék, tudnánk, hogy egyáltalán nem biztosak az elképzelésükben.
Dan Barker
-
Nem könnyû a tudósoknak. (...) Amikor az egyik tudós rájön, hogyan mûködik a világ, akkor egy másik közli, hogy a világ másképpen mûködik. Emiatt aztán összekülönböznek. Nálunk, egereknél, egy kis lökdösődéssel és sajtrágással el lehetne intézni az ilyesmit, és rögtön kiderülne, kinek az elmélete igaz. De egyik tudós sem akar rágcsálni. Ehelyett állítólag "az elméleteiken rágódnak". Á! Dehogy küzdenek meg a tudósok az igazukért kísérletek segítségével! Konferenciákra járnak, cikkeket írnak, és hosszasan beszélnek az előadásokon. Ezért nem tudják jól megoldani egymás közt a vitás kérdéseket. Legalább néhányszor közösen elrágódhatnának rajtuk.
Markéta Banková
-
Aki hisz a tudományban, az téved, mert nem hinni kell. A tudomány egy gyakorlattal igazolható hiedelemrendszer. A tudósok is össze-vissza hisznek mindenfélét, de van egy tudományos módszer, úgyhogy minden hiedelmet megfigyelésekkel, kísérletekkel ellenőrizni lehet, és ki lehet választani azt, ami pillanatnyilag a legjobb.
Csányi Vilmos
-
Sokan tévesen azt hiszik, hogy a tudós pontosan tudja, mit csinál, és teljes mértékben felelős a jó megoldásokért. Ez nem így van, nem így volt, és sohasem lesz így.
Csányi Vilmos