Ugrás a tartalomra
Az élet legfélelmetesebb pillanatai.
Megkapsz valamit, és abban a pillanatban elveszíted.
Ez felszabadít, a veszteség olyan őrjítő szédületét érzed, hogy az egész nem lehet más, csak valami fájdalmas boldogság.
Kapcsolódó idézetek
-
A halál pillanata az élet legboldogabb pillanata. A teljes megkönnyebbülés pillanata. Az igazi szabadság! Feloldozás az élet összes gondja és terhe alól.
Dörnyei Kálmán
-
Annyira vágysz valamire, olyan sokáig reménykedsz, míg már elfogy a remény, és a beletörődés lép a helyébe. Lassan el is felejted, mire vágytál. És akkor, mikor mégis megkapod, amiről már lemondtál, egyszerre érzel határtalan boldogságot és kínzó félelmet.
-
Egyetlen pillanat mindent megváltoztathat, és az egész világon nincs ennél félelmetesebb. Hogyan vagyunk képesek egyáltalán létezni ebben a tudatban? Úgy, hogy tudjuk, milyen törékeny a létünk, milyen bizonytalan dolgoktól függ a boldogságunk? Ha az ember jobban belegondol, teljesen kiakaszthatja a félelem.
Laura Steven
-
Ha váratlanul valami értékes kerül a kezedbe, szánalmas életed gyökeres fordulatot vesz. Nem a boldogságtól, hanem a rettegéstől. A rettegéstől, hogy elveszítheted.
-
Vannak ilyen szédülésszerû pillanatok az életben, mikor az ember tisztábban lát mindent, érzi erejét, a lehetőségeket, látja azt, amihez eddig gyáva volt, vagy gyönge. Ezek az élet változásainak pillanatai. Átmenet nélkül érkezik az ilyesmi, mint a halál vagy a megtérés.
Márai Sándor
-
Mindent elveszítünk. Kulcsainkat, iratainkat, karóránkat, a pókerjátszmát, egy pert, vissza nem térő alkalmat. De akár az idődet is vesztegetheted, sőt a fejedet is elveszítheted. Elveszni - az egészen más. Ott rólad van szó, a szívedről, arról, akit szeretsz vagy szerettél. (...) Észre sem veszed, amikor egy nap bizonyos dolgok hirtelen másnak adják át a helyüket. Azt sem tudni, hogyan történt.
-
Nem a fájdalom, a veszteség a legnehezebb, persze mind nagyon nehéz, de a legnehezebb az, mikor az élet már nem tartogat több meglepetést.
-
Van, hogy az ember jól érzi magát. Van, hogy az egész napja szuperül telik. Aztán kap egy üzenetet, egy telefont, egy hírt az egyik barátjáról, aki élete legnehezebb pillanatát éli át. A városban mászkálás, a paintball, a szép idő vagy a nevetés. Egy másodperc alatt tûnt el. Hogy ez mi? Ez az élet. Így mûködik. Egyik pillanatról a másikra változik, és egyszerûen nem tehetünk mást, csak annyit, hogy hozzáigazodunk.
Leiner Laura
-
Félek a világtól. Attól, hogy valaki megfoszt tőled. Félek magamtól, hogy majd hagyom, hogy az esetleges boldogságodban bízva átnyújtalak másnak, hogy te abban hiszel, hogy nem tehetsz boldoggá, én meg abban, hogy erre éppen én nem leszek képes. Jobban félek tőled, mint hinnéd, hogy majd elrontom, hogy összetöröm, hogy megsértelek és elhagysz. Hogy majd egyetlenegyszer nem értesz meg, én pedig megrémülök.
Albert Tímea
-
Milyen rettenetes, hogy életünk legkimagaslóbb pillanatai és állapotai csak a legbanálisabb kifejezésekkel közelíthetők meg, és hogy valószínûleg csakugyan ezek a legbanálisabb pillanataink! Ilyenkor ugyanolyanok vagyunk, mint más ember.
Szerb Antal