Az élet megsemmisítésének a vágya, illetve a halál és rombolás ösztöne egyidejû az élet és szeretet ösztönével. E két princípium közötti küzdelem nemcsak az örök emberi dráma középpontja, hanem egyben az emberi civilizáció kibontakozásának legfőbb hajtóereje is.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember énjének középpontjában az életösztön áll. Ez az ösztöne annyira nem tudatos, hogy az élet némely, még korán tapasztalt kínos élménye éppen az ellenkező hatást válthatja ki: a halálvágyat. Brian W. Aldiss
2. A halál gondolata és a halál félelme minden másnál jobban kísérti az emberi lényt; az emberi cselekvés legfőbb mozgatórugója. E cselekvés elsőrendû célja az, hogy elkerülje a halál végzetét, hogy legyőzze, hogy valamiféleképp megcáfolja azt, hogy a halál az emberi élet vége és végzete.
3. Az ember élete pillanatnyi heroikus küzdelem a kezdet és a vég sötétsége között, és az életvágy önt erőt az emberbe, hogy folytassa ezt a végeredményben reménytelen harcot. Akiben az életvágy elhallgat, abban okvetlen a másik vágy lesz úrrá: a vágy a kezdet sötétsége után, mely egyúttal a vég sötétsége is. Szerb Antal
4. Minden embert két ösztön tart egyensúlyban, a halálé és az életé. Mindkettő ugyanarra a célra irányul, a nirvána elérésére. Az életösztön keresztülgázol mindenen, ami útjában áll. A halálösztön pusztításra tör, és így próbál eljutni a nirvánába. A személyiségben együtt hat mindkét ösztön, de ha túl nagy feszültség alá kerülnek, egyszerûen kiolvadnak, mint a túlterhelt biztosíték.
5. A civilizáció (...) arra készteti az embereket, hogy szorosan összefonódó csoportokba álljanak össze; ezt a célját csak úgy érheti el, ha állandóan fokozza a bûntudatot. (...) Ha a civilizáció szükségszerû fejlődési folyamat a családtól az emberiség egészéig, akkor (...) a szeretet és a halál ösztönének örök küzdelme miatt e folyamat szorosan összekötődik a bûntudat növekedésével, amit egy bizonyos ponton túl az ember már alig tud majd elviselni. Sigmund Freud
6. Ellentétek nélkül nincs haladás. Vonzás és Taszítás, Értelem és Erő, Szeretet és Gyûlölet: ezek kormányozzák az emberi létet. William Blake
7. A jó és a rossz között örök harc folyik világszerte. Az idők kezdetétől fogva ez a két princípium áll egymással szemben, és mindörökké harcolni is fognak egymással. Abraham Lincoln
8. Civilizációnk az élet értelmének, a szabadságnak, az emberiség fontosságának és halhatatlanságának káprázatos tûzijátéka. Ámítás és önámítás, de segít nekünk élni egy olyan univerzumban, amelyben ezen kívül lehetséges, hogy nincs értelme, és nincs szabadság, és az emberi lét végtelenül esendő és mulandó. Hankiss Elemér
9. Az emberi élet két ősi ösztönön: az éhség és a szerelem természeti törvényén alapszik. Surányi Miklós
10. Az emberek örökké akarnak élni, ezért "halhatatlan" szimfóniát komponálnak, "az örök dicsőségért" szállnak harcba a csatamezőn, vagy akár feláldozzák az életüket, hogy a lelküknek "örök üdvösség jusson a paradicsomban". Mûvészi kreativitásunk, politikai meggyőződésünk vagy épp vallásos áhítatosságunk hajtóereje nagyrészt a haláltól való félelem. Yuval Noah Harari