Az előcsalogatott és felfûtött negatív érzelmek tudják egy családdá, egy politikai közösséggé kovácsolni az embereket. És innen már csak egy lépés, hogy szembekerüljenek bármely más közösséggel, például a külföldiek, idegenek, a menekülők közösségével - ha ezt a politika úgy akarja.

Kapcsolódó idézetek

1. A gyûlöletkeltés egy nagyon könnyen használható eszköz, aminek egyéni és társadalmi szinten is nagyon komoly következményei lesznek, ugyanis elvész a társadalmi bizalom. Az a társadalom, ami teret ad a gyûlöletnek, nem csak azt a gyûlölni szánt csoportot rekeszti ki, hanem kárt okoz annak is, akiben a gyûlöletet próbálja kelteni. Ugyanis ő is elbizonytalanodik, mert ha itt ilyet lehet, akkor ma ő, holnap a másik, és egyszer csak eljutunk odáig, amikor én leszek a gyûlölet céltáblája. Ez olyan bizonytalanságot kert az egyénben, ami folyamatosan ott van benne, elkezdi meghatározni az egész életét, a kapcsolódásainak a minőségét, elkezd gyanakvóvá válni, elkezd fekete-fehéren gondolkodni, tehát nagyon-nagyon kártékony tud lenni kognitíven is, érzelmileg is és társas szinten is. Ezt visszacsinálni nagyon nehéz. Könnyebb tönkretenni egy társadalmat, mint aztán utána segíteni a felépülésben.
2. Az előítéletesség és a szélsőségesen agresszív cselekedetekre való hajlam éppen akkor a legerősebb, amikor nincs személyes érintkezés "az idegennel", megteremtődik viszont a potenciá­lis ellenség képe. Egyszerûen azért, mert ez tulajdonképpen egy projektív felület: minden negatív érzésemet, indulatomat, minden problémámat rá tudom vetíteni. Még egy viszonylag egészséges társadalomnak is - hát még egy megnyomorítottnak - szüksége van arra, hogy bûnbakot találjon. Ebből a szempontból a menekült ideális célpont, hiszen róla végképp semmit nem tudunk, tehát minden bennünk lévő dühöt rá tudunk vetíteni. Ebből egy "majdhogynem társadalmi konszenzus" alakulhat ki, hiszen mindnyájunknak vannak sérelmei, a menekültekkel szembeni utálatunk pedig olyan téma, amit meg lehet osztani másokkal.
3. Miért rosszindulatúak az emberek egymással? Miért negatívak? Ez társadalmi szinten rettenetesen kártékony. (...) Majdnem mindenki, akivel beszélek, utálja a politikusokat, a hivatalokat, az államot, az intézményeket. Mindenki mindenkiről hazugságot tételez fel, gyanakvás van, mindenki azt hiszi, hogy akkor okos, ha rájön arra, hogy a másik hogy akarja őt átverni. Feldmár András
4. Aki fél, (...) könnyen manipulálható. És a félelem könnyen érik gyûlöletté. John Cure
5. Némelyek talán már mit sem nyerhetnek azok szemében, akikkel együtt élnek, s miután kimutatták nekik szívük ürességét, megérdemeltnek érzik a róluk alkotott szigorú ítéletet. De vagy mert leküzdhetetlenül vágyódnak a nélkülözött hízelgésekre, vagy mert olyan jó tulajdonságokkal akarnak kérkedni, amelyek nincsenek meg bennük, remélik, hogy meghódítják idegenek becsülését és szívét, még ha idővel el is kell veszíteniük. Vannak született haszonlesők, akik nem jók barátaikhoz és rokonaikhoz, éppen mert úgy dukálna, hogy jók legyenek; viszont azzal, hogy idegeneknek szívességeket tesznek, a hiúságukat legyezgetik; mennél szûkebb a kör, annál komiszabbak, mennél tágabb, annál szolgálatkészebbek iránta. Honoré de Balzac
6. Mellesleg a külvilág, vagyis az emberi környezet piszkosul ért ahhoz, hogy fokozza a nyomást másokon. Olyan gondolatokra, cselekedetekre késztesse a többi embert, amilyenek azoknak maguktól eszükbe se jutnának. Vavyan Fable
7. Elég, ha egyszerûen meglegyint minket a félelem fuvallata, és az ösztöneink máris újrakódolják a korábban, sokszor tudat alatt befogadott információkat, és így gondolkodásunk leegyszerûsödik, előítéletes lesz. Ezért is annyira hatékony a populista politika és a félelmekre ható fogyasztói manipulálás is - ezek elvetik a magokat, amelyek sokszor csak később, valamilyen esemény hatására kelnek ki és szökkennek szárba. Al Ghaoui Hesna
8. A közösség egy érzés, amiben feloldódhatok, és amit újra és újra átélek, ha másokkal összehangolódom. A közösség nálam valami hatalmasabb létező, aminek számíthatok a segítségére, amiben bizodalmam van, de tartok a büntetésétől vagy rettegek a kirekesztésétől. A közösség létezése az élettől elválaszthatatlannak, örökkévalónak tûnik. Csányi Vilmos
9. A nemzetek és népcsoportok közös álmokat, ősképeket, vallást, nyelvet, irodalmat, kultúrát teremtenek, s némelyikük abba a tévedésbe esik, hogy az övé magasabb rendû, mint a másé. S a téveszménél is nagyobb baj, ha az övét akarja a máséra ráerőszakolni. Polgár Ernő
10. Erőfeszítést kíván, hogy megértsük és önmagunkra vonatkoztassuk mindazt, amit rossznak és megvetendőnek tartunk, mert szívesen kikerüljük az ezzel való szembesülést. Ha nem tesszük meg, nem csinálunk mást, mint elbújunk azon mesterséges határok mögött, amelyek köztünk és a külvilágban ellenségként megtapasztalt eszmék és emberek között húzódnak. Ewoud Kieft