Az ember nem a fajt tartja fenn, hanem önmagát; a faj szerencséje, hogy ebből a kevésből is meg tud élni.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember nem uralkodik a természeten, hanem inkább függ tőle. Dobosy Antal
2. Az ember nem a természet kegyeltje. Csupán egy vagyunk a számtalan faj közül, amelyekre a természet válogatás nélkül fejti ki erejét. Camille Paglia
3. Az ember, mert fösvény, a saját sorsát csak szidja, dicsérvén minden mást; sorvad, ha a más kecskéje dagadtabb tőggyel jár, és nem veti össze sorát a szegények nagy seregével. Quintus Horatius Flaccus
4. Az ember az egyetlen állatfaj, amely képes tulajdon halálának a gondolatát elfogadni, és az egyetlen, amely kétségbeesik miatta. Furcsa faj, valóban: ádázul pusztítja önmagát, és ádázul küzd önnön fennmaradásáért. Robert Merle
5. Az ember sorsa önmagában van. Jean-Paul Sartre
6. Szerény embernek szerény a szerencséje is. Heltai Jenő
7. Az élet szerencse, a halál balszerencse, az ember tehet magáért valamit, de nem sokat, és néha gőgből azt sem teszi meg. Konrád György
8. Az ember nem a hatalmával vezet vagy az intellektusával, hanem azzal, ahogy él vagy ahogy élt.
9. Az embereknek nem életük van, hanem életstratégiájuk, ami kevesebb és több, mint az élet. Az ember az az egyetlen teremtmény ezen a bolygón, akinek nincs természetes környezete. Hankiss Elemér
10. Az ember harmóniára vágyik ugyan, de a természet jól tudja, hogy a faj fennmaradása szempontjából hasznosabb a küzdelem. Johann Gottfried von Herder