Az ember nem tud mindent megadni a gyermekeinek, egyszerûen képtelen minden percet velük tölteni, vagy életük összes órájában mellettük lenni. De ha kapnék egy második lehetőséget (...) addig olvasnék nekik meséket, amíg mélyen el nem aludnának, szorosan ölelném őket, amíg tart a sötétség, és ismét elmondanám nekik, mennyire szeretem őket. A szülői szeretet soha nem múlik el. Akkor sem, amikor dolgozni megyek.

Kapcsolódó idézetek

1. "Feltétel nélkül szeretlek. (...) Ilyen a szülői szeretet. Nem múlik el, történjen bármi." Az emberek mondanak ilyesmit anélkül, hogy belegondolnának, micsoda rémálmok válhatnak valóra, micsoda helyzetbe kerülhetnek. Hogy akár az egész világ megváltozhat körülöttük, és elmúlhat a szeretet. Egyikükben sem merül fel, hogy a szeretetüknek valaha próbát kell kiállnia, és elbukik. Cassandra Clare
2. Istenem, ha lenne egy darabnyi életem. Nem engedném, hogy egyetlen nap is elteljék anélkül, hogy megmondjam az embereknek, hogy szeretem őket. Minden egyes nőt és minden egyes férfit meggyőznék arról, hogy ők számomra a legkedvesebbek, és szeretetben élnék a szeretettel. Megmutatnám az embereknek, mennyire nincs igazuk, ha azt hiszik, hogy nem szerethetnek többé, midőn már öregek, nem tudván, hogy akkor öregszenek meg, ha nem szeretnek többé! Egy gyermeknek szárnyakat adok, de megtanítom neki, hogyan repüljön a sajátjával. Megtanítanám az öregeknek, hogy a halál nem a korral jár, hanem a felejtéssel. Annyi mindent tanultam tőletek, emberek. Temesi Ferenc
3. A szülői szeretet, ha nem is nyilvánul meg mindig észrevehető formában, mindenütt jelen van. A napi munkától fáradt ember tekintetében, a kenyér után való hajsza verítékében, a felelősségtudatban, a figyelmeztető szóban.
4. Nekem, szülőként nem annyira az a szerepem, hogy felkapcsoljam a gyermekeimnek a lámpát, hanem inkább az, hogy hagyjam őket a sötétben szaladgálni (felfedezni), miközben gondoskodom a falakról is, hogy ne futhassanak túl messzire, és bizonyossá teszem a számukra: amikor falba ütköznek és elesnek, én ott leszek, és felsegítem őket. Egy kétéves gyermek ugyanis arra vágyik, hogy szabadon fedezhesse fel a világot, de ezzel egyidejûleg valaki magához is ölelje (de persze ugyanerre vágyik a tinédzser, a felnőtt... valójában mind erre vágyunk). Beau Lotto
5. Van valami, amit nehéz megfogalmazni, mert már túl sokan kimondták. Egy szó, amire nincs változat. Szeretet. Anyai szeretet. Anya, aki ezt az érzést minden más érzésnél fontosabbnak tartja. Aki minden felelősségérzetével megteremti az élet lehetőségét, ha eldönti, hogy világra hoz. Anya, aki megvéd minden bajtól, aki megtanít enni, járni, beszélni, nem csak nézni, de látni is, megérteni az embereket, megismerni a világot, a múltat és a jelent is, és megtanít védekezni a bajok ellen... És rátalálni az útra, amelyen érdemes elindulnod, és talán végigmenned is. Aki a te sikeredet a magáénak is érzi, és boldoggá teszi. Aki fogja a kezed, aki veled megy mindenhová, amíg kell, de mikor eljön az idő - ha fájó szívvel is -, el tudja engedni, hogy a magad útját járd. Halász Judit
6. Minden, amit a gyermekünk tesz, kész csodának tûnik. Soha nem felejtem el azokat a pillanatokat, amikor a gyermekeim először rám mosolyogtak, amikor első lépteiket megtapsoltuk és (...) nincs csodálatosabb érzés, mint amikor a karunkon alszik el egy gyermek, s mi arra gondolunk, milyen jó, hogy vigyázhatunk rá. Nicholas Sparks
7. Szülőnek lenni nem egyszerû feladat, és nem olyan, mintha egy egyfelvonásos darabban játszana az ember. Bonyolult elvárásoknak kell megfelelni, azonkívül az embernek folyton tisztában kell lennie vele, hogy a szeretet mellett sokszor mérges, az önzetlenség mellett sokszor önző. Vannak percek, amikor szóhoz sem jutunk, és csak némán gyönyörködünk a gyermekünkben. Aztán vannak percek, bármennyire rövidek is legyenek, amikor azt kívánjuk, bárcsak ne is vállalkoztunk volna erre a kalandra.
8. Egyetlen ember nem adhat meg mindent a másiknak. (...) De akarnia kell. És soha nem adhatja fel, hogy legalább megpróbálja. Daniel Glattauer
9. Egy szülőnek elképzelhetetlen, hogy elveszítse gyermekét, mert őt szereti a világon a legjobban. Hús a húsából, vér a véréből. Bármijét odaadná, csak hogy boldognak lássa. A gyermeke öröme az övé is, de a fájdalmában is ugyanúgy osztozik.
10. A bennünk élő örök gyermek visszavágyik az anyai biztonságba, a szeretet ölébe. Lett légyen az író, tanár, kétkezi munkás, vagy akár a felületen csillogó-villogó közszereplő. A lelke mélyén mindenki simogatásra vágyik. Jókai Anna