Az ember önző, s az a kiindulási alapja, hogy bármi, amit tesz, gondol és mond, az jó. Szerintem ezt mindenki így érzi, csak talán nem vallja be.

Kapcsolódó idézetek

1. Így vagy úgy, de minden ember önző: van, aki a családjáért, van, aki eszmékért, van, aki önmagáért. Istók Anna
2. Az emberek nagyon sokféleképpen tudnak aljasak lenni a másikkal, (...) de szerintem az önzés minden aljasság alapja. Stephen King
3. Az ember minden tettének mozgatórugói, bármily nemesnek tûnik is a cél, végső soron csupán önzésből fakadnak.
4. Valamennyi emberi erény alapja a legmélyebb önzés. S minél erényesebb valami, annál több benne az önzés. Szeresd önmagadat - ezt az egyetlen elvet vallom. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
5. Azt tenni, ami neked jó, csakis neked, minden ok és vallási háttér nélkül, nem mindig önzés. Van, hogy az a helyes.
6. Önzőek vagyunk és elemi állati ösztönök munkálnak bennünk, köszönhető az agyunknak. Olyasmit is próbálunk megvalósítani, ami egy fokkal jobb a tiszta gonoszságnál.
7. Nincsenek önzetlen cselekedetek. Amikor az ember megtesz valamit valaki másnak, azt mindig a saját személyes lélektani motivációja miatt teszi. Joe Hill
8. Önzőek vagyunk, önös érdekek vezérelnek csak minket. Ha adakozunk, nem azért tesszük, mert másokon akarunk segíteni, hanem a saját lelkünket akarjuk megváltani. Ha ajándékot adunk, tudat alatt ugyan, de várjuk mi is a viszonzást. Sosem cselekedünk olyat, amely ne vonatkozna ránk, mert ha cselekszünk, máris a dolgok részesei leszünk.
9. Az ember szereti magáról egy kicsit azt hinni, hogy jobb ember, mint amilyen, de közben nyilván senki nem annyira jó, mint amennyire a fejében esetleg néha gondolja, hogy az.
10. Az emberben, mint minden állatban, önszeretet nagymértékben lakik; s ez a természetnek azon kétértelmû ajándéka, mely aszerént, mint irányoztatik, vagy segédünk lehet minden jóra, vagy vezérünk minden gonoszra. Legelső amit e részben tennünk kell: tiszta ismerettel választott s állandóul megtartandó elv birtokára törekedni. Ennek híjával, ha nem éppen gonosz is valaki, de pillanatnyi indulatok s az igen rosszul értett önszeretet mindenkori sugalmai határozzák meg: s majd jót, majd gonoszt cselekszik, és életfolyama e kettőnek bizonytalan vegyülete. Milliomok vannak ilyenek; s az ő szíveikbe gyakran több hajlandóságot öntött a természet jót, mint rosszat tenniek; s hibájuk csak az, mert nem alapra építék életöket. Kölcsey Ferenc