Az ember tudat alatti kényszere, hogy elpusztítsa azt, amit sem leigázni, sem bálványozni nem tud.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember, és csakis az ember pusztító ösztöne csillapíthatatlan oly mértékben, hogy öl és rombol akkor is, ha nem éhes, és építeni sem akar. Polgár Ernő
2. Az emberben van valamilyen isteni anyag, ami nem pusztulhat el, s van benne emberi anyag, mely irtózatosan tud szenvedni. Márai Sándor
3. Az ember képes megölni egy másik ember lelkét, megfertőzni, bûnbe rángatni úgy, hogy a megváltásra esélye sincs. Jo Nesbo
4. Az ember kegyetlen természete óhatatlanul a világ pusztulásához vezet.
5. Az ember hajlamos arra, hogy tagadja azt, amit nem tud állítani (vagy kifejezni). Paul Valéry
6. Az ember természetéhez tartozik, hogy félelmetesnek és gyûlöletesnek látja azt, amit nem ismer. Tullio Avoledo
7. Az ember nem kerülheti el, hogy az legyen, aki, és ez néha tönkreteszi az embert. Laurie Frankel
8. Az ember nem kívánhatja azt, amit nem ismer. Voltaire
9. Az emberi természet része, hogy olyan dolgokat akarjon elérni, amikre nincs esély. Nicholas Sparks
10. Az embernek ámítás nélkül szembe kell néznie a rosszal, különben nem tudja, mi a valóság, és hogyan győzze le. George Bernard Shaw