Az ember viselkedését túlnyomó többségében tiltások vezérlik és formálják. Hol kevesebb, hol több szükséges belőlük. Hol belátják ezt, hol nem.

Kapcsolódó idézetek

1. Az emberi viselkedést főleg a kultúra uralja, így a társadalmak közötti különbségek talán mind kulturális eredetûek. Edward O. Wilson
2. Legtöbb cselekedetünket meghatározzák a körülmények, a különféle megszorítások és parancsok. Ezeken a határokon belül azonban vannak választási lehetőségeink.
3. A magatartást évszázadokon keresztül nem annyira le-, mint inkább előírták. A vallás, a filozófia, a politika... megmondta, mit tegyen, de leginkább, hogy mit ne tegyen az ember. A magatartást nem úgy tekintették, mint ami egy fajtánként változó és biológiailag funkcionális rendszer. Nem, azt az ember alkotta meg és írta elő, méghozzá egy szuperértelemmel gondolkodó ember, aki felülemelkedett a földi dolgokon. Egy későbbi korszakban már kezdték belátni, hogy viselkedésünk önálló valami, és az ember jobb megértése érdekében lehet és kell is tanulmányozni. A viselkedés az ember része lett.
4. Elég gyakran fordult elő életemben, hogy olyasmiket tettem, amit nem határoztam el. Valami - akármi legyen is - cselekvésbe megy át; "elmegy" ahhoz a nőhöz, akit nem akarok többé látni; "megteszi" a főnöknek azt a megjegyzést, ami a fejembe kerül; "megtart" dohányosnak, noha elhatároztam, hogy leszokom, majd leszokom a dohányzásról épp akkor, amikor már beletörődtem a ténybe, hogy dohányos vagyok, s mindig is az leszek. Nem úgy értem, hogy a gondolkodásnak és a döntéseknek nincs befolyásuk a viselkedésre. De a viselkedés nem pusztán csak végrehajtja azt, amit már végiggondoltunk és elhatároztunk. Megvannak a saját forrásai. Bernhard Schlink
5. Az ember életét a gondolatai alakítják. Ha a rosszra figyel, akkor csak a rosszat veszi észre maga körül, és az tölti be egész lényét. Ellenkező esetben szabadon marad a gondolatainak "fenntartott hely" egy része - legalábbis így tapasztalta -, és ebbe a szabadon maradt részbe beszivároghat valami jó is. Ha valaki dagonyázni akar a rosszban - hát csak tessék, de akkor ne csodálkozzon, hogy nem történik vele semmi jó. Fejős Éva
6. A legtöbb ember pont fordítva gondolkodik. Azt hiszik, aszerint élnek, amit akarnak. De igazából az vezeti őket, amitől félnek. Amit nem akarnak. Khaled Hosseini
7. Az emberi természet olyan, hogy a rosszra való hajlandóságát mindig a körülmények erősítik fel, s az egyén erkölcsei sokkal inkább függnek az őt körülvevő környezettől s a benne adott feltételektől, mint a saját akaratától. Mikhail Aleksandrovich Bakunin
8. Az emberek nagy része azt nézi meg, hogy milyen eszközökkel rendelkezik, mik a körülmények, és ezek alapján határoz meg valamilyen célt. (...) Vagyis nem azt próbálja meghatározni, hogy mi a nagy kép, mire vágyik pontosan, mit szeretne elérni, mi a célja, hanem éppen fordítva jár el. Valójában nem is határoz meg célokat, csak a körülményekhez alkalmazkodik. A körülmények pedig nagyon sokszor nem arra ösztönzik, hogy dolgozzon, mert ha körbenéz maga körül, akkor csak azt látja, hogy még erre is szüksége lenne, meg arra is.
9. - Nem az ember irányítja az életét, hanem az élet irányítja őt. (...) Itt van ez a példa. Egy nap megismerkedsz valakivel, akiről úgy érzed, hogy neked van teremtve, de ő nem így gondolja. Megpróbálod úgy irányítani az életedet, hogy ez a valaki is szerepeljen benne, közben ő más lány életében szerepel. Nem így akarod. - De ebben az esetben nem az élet irányít, vagy dönt helyetted, hanem az a másik ember, aki pont olyan, mint te vagy én. Ez nem jó példa. - De az. A sors vagy az élet vezeti azt a másik embert, mert az ő életét az befolyásolja, ami korábban történt vele, vagy amin most megy keresztül. Az élet vezeti őt és ebből kifolyólag engem is.
10. A népek és egyes emberek tettei nem egy határokat nem ismerő belső akaraterő következményei, de külső körülmények s a természeti szükségesség törvényei által határoztatnak el. Mentovich Ferenc